Varga Szabolcs nádtetőkészítő, nádgazdálkodó, a Fertő tó Barátai Egyesület elnökségi tagjának írása
A Fertő tó (Neusiedler See) partjára tervezett állami turisztikai beruházás ügye két kibékíthetetlen vízió összecsapását jelentette. Az egyik oldalon a magyar kormányzat egy felülről vezérelt, nagy léptékű üdülőkomplexumot erőltetett a tóparton, figyelmen kívül hagyva a helyszín egyedi természeti és kulturális adottságait. A másik oldalon a helyi közösség és a civil társadalom egy alulról szerveződő, fenntartható és tájba illeszkedő fejlesztési elképzelést képviselt – ennek legfőbb szószólójává a Fertő tó Barátai Egyesület (FTBE) vált.
Az alábbiakban áttekintjük, hogyan alakult meg az FTBE, milyen többlépcsős stratégiával lépett fel a beruházással szemben, milyen eredményeket ért el a civil ellenállás és hogyan változtatta meg a kormány narratíváját, valamint bemutatjuk az Egyesület által képviselt fenntartható alternatíva fő elemeit.
A Fertő tó Barátai Egyesület megalakulása, motiváció
A civil tiltakozás szikrája 2018 novemberében pattant ki egy fórumon. A lakosság ekkor értesült először a tervezett beruházás részleteiről. Nagyon sok embert sokkoltak az ott elhangzottak. Többen, sokféle módon keresték a lehetőséget arra, hogy az észrevételeiket, eltérő véleményüket célba juttassák. Több kísérletből az elmúlt évek során a Major Gyula körül szerveződő csoport (a későbbi Egyesület magja) bizonyult életképesnek. Fontos momentum volt Kun Zoltán természet és tájvédelmi szakértő korai csatlakozása, ezáltal gyakorlatilag megteremtődött a szerveződés szakmai háttere.
A kezdeményezés 2021-re hivatalos egyesületté alakult Fertő tó Barátai Egyesület néven, mivel a jogi státusz elengedhetetlennek bizonyult az állami hatóságok előtti fellépéshez, bírósági perek indításához és nemzetközi fórumokon való megjelenéshez. Az Egyesület megalakulását a helyi közösség felelősségérzete és szakmai alapokra épülő aggályai motiválták, melyek szerint a tópart jövőjét nem lehet hosszú távon egy központosított, tájidegen beruházásra alapozni.
Az Egyesület helyi szinten számos demonstrációt, aláírásgyűjtést és kreatív akciót szervezett a beruházás ellen. Nem elégedtünk meg a szokványos felvonulásokkal: például egy jelképes „kalózhajójáratot” indítottunk a tavon, amellyel a tóhoz való szabad hozzáférés jogát követeltük. A tiltakozás társadalmi bázisának szélesítésére ismert közéleti személyiségeket is bevontunk – például Litkai Gergely humoristát és Udvaros Dorottya szinésznőt a Greenpeace-en keresztül, – jelezve, hogy a Fertő ügye nem pusztán egy szűk aktivista kör sajátja, hanem mindenkié. Ez a figyelemfelkeltő, közérthető kommunikáció segített abban, hogy a helyi lakosok és az ország közvéleménye is magáénak érezze a tó védelmének ügyét.
Meg kell említeni a MOME Egyetem kurzushetét, ami megerősítette az egyesületi elképzeléseink létjogosultságát egy élhető Fertő part létrehozásában. Az “Ezerarcú Fertő” néven a soproni Berzsenyi Líceumban szerveztünk kiállítást és témaspecifikus ismeretterjesztő előadásokat, amely szintén sikeresen hozzájárult az ügyünk társadalmi ismertségéhez.
Már a kezdetektől szoros kapcsolatot építettünk ki osztrák civil szervezetekkel, mint a “Freunde des Neusiedlersees” és az Alliance for Nature, hiszen a Fertő tó osztrák oldala is érintett volt. A közös munka csúcspontjaként 2020-ban nemzetközi kampányt indítottunk, amelyben 20 ország 30 civil szervezete közös nyilatkozatban kérte az UNESCO Világörökségi Bizottságát, hogy a Fertő-tájat nyilvánítsa veszélyeztetett világörökségi helyszínné. Ez rendkívül hatékonynak bizonyult: az UNESCO napirendre vette az ügyet, és tanácsadó testülete, az ICOMOS 2023-ban helyszíni vizsgálatot indított, ami jelentősen növelte a magyar kormányra nehezedő nyomást nemzetközi fronton. Az Egyesület ausztriai partnerekkel és globális szövetségesekkel érte el, hogy az ügy túlnőjön Magyarország határain, kínos diplomáciai kérdéssé téve a beruházást. Jelentős nemzetközi eredmény: Az Európa Parlamentnek benyújtott petíció, amely alapján az EP PILOT eljárást indított a beruházással szemben.
Amikor hazai hatósági fórumokon sorra elutasították a civilek panaszait és a hatóságok mindig a beruházónak kedveztek, az Egyesület a bírósági utat választotta. Olyan tapasztalt, erős hátterű szervezetekkel léptünk partnerségre, mint a Greenpeace Magyarország és az EMLA (Environmental Management and Law Association), hogy jogi úton támadjuk meg a projekt engedélyeit. Ez a stratégiai pereskedés meghozta a legnagyobb áttörést: 2023. január 30-án keresetet nyújtottunk be a Győri Törvényszéken a projekt környezetvédelmi engedélyének vitatható meghosszabbítása miatt. A bíróság 2023. március 31-én ítéletet hirdetett, amely országos szenzációt keltett: kimondta, hogy az engedély meghosszabbítása jogszerűtlen volt, és elrendelte annak visszavonását. Ez a jogi győzelem gyakorlatilag megsemmisítette a beruházás jogalapját, és közvetlenül a projekt leállításához vezetett.
Az Egyesület nem csak ellenállt, hanem építő javaslatot is kidolgozott a Fertő-part jövőjére. A tiltakozásokkal párhuzamosan – szakértők bevonásával – elkészítettünk egy részletes, emberléptékű és természetbarát fejlesztési koncepciót, amely megmutatta: létezik olyan megoldás, ami egyszerre szolgálja a turizmust és őrzi a tó egyedülálló értékeit. Felelősen gondolkodó partnerként ezt a fentartható alternatív tervet a projekt leállítása után az Egyesület be is nyújtotta a döntéshozóknak.
Eközben a “Te szavad, a Te tavad” szlogennel online formában véleményeket gyűjtöttünk a közösségből a Fertő tó jövőbeli fejlesztési irányainak meghatározásához.
Idővonal: a Fertő-tó ügyének legfontosabb mérföldkövei
Érdemes áttekinteni a Fertő-part beruházás körüli események legfontosabb dátumait és fejleményeit:
2017. június 28. – A fertőrákosi nagy tűzvész, ahol a cölöpházak majdnem fele megsemmisült. Drámai eseménysor, amihez foghatót még nem látott a Fertő tó.
2018. november: Soproni lakossági fórum, ahol nyilvánosságra kerülnek a tervezett gigaberuházás első részletei, kiváltva az első aggodalmakat.
2019: Helyi polgárok informális csoportjainak megalakulása, a tiltakozás szerveződése.
2020: Tiltakozó akciót indítottunk, hogy megakadályozzuk a túlméretezett beruházás megvalósulását, és egyben szorgalmaztuk a Fertő tó természetes értékeit megőrző fejlesztését. Petíciónkat több mint tízezren írták alá.
2020: Nemzetközi kampány indul az osztrák partnerekkel (Freunde des Neusiedlersees, Alliance for Nature) közösen. 20 ország 30 civil szervezete kérte az UNESCO-tól a Fertő-táj veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását. Az Európai Parlament PILOT eljárást indít a beruházással szemben benyújtott petíció alapján.
2021: A Fertő tó Barátai Egyesület (FTBE) hivatalos megalakulása jogi lépések és nemzetközi képviselet céljából. Ugyanebben az évben az utolsó cölöpház is bontásra kerül.
2021. december – 2022. február: Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya, a Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság és az Ökológiai Tudományos Bizottság szakmai ajánlása alapján állást foglalt a beruházás kérdésében. kimondva, hogy a tervezett nagyberuházás helyett egy jóval mérsékeltebb rekreációs fejlesztés – ökológiai szempontból – sokkal kívánatosabb lenne.
2022. nyár: A magyar kormány hivatalosan, forráshiányra hivatkozva leállítja az építkezést.
2022. vége: A beruházó állami cég (Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.) felszámolásra kerül, az eredeti grandiózus terv hivatalosan lezárul.
2023. január 30.: Az FTBE keresetet nyújt be a Győri Törvényszéken a projekt környezetvédelmi engedélyének vitatható meghosszabbítása miatt.
2023. március 31.: A Győri Törvényszék ítéletet hirdet, kimondva az engedély meghosszabbításának jogszerűtlenségét és elrendelve annak visszavonását. Ez a jogi győzelem gyakorlatilag megsemmisíti a beruházás jogalapját.
2023: Az UNESCO tanácsadó testülete, az ICOMOS helyszíni vizsgálatot indít a Fertő-tó ügyében, jelentősen növelve a nemzetközi nyomást.
2024: Lázár János építési miniszter veszi át a projekt felügyeletét, Barcza Attila helyi országgyűlési képviselő miniszteri biztossá válik. Társadalmi egyeztetési folyamat indul az FTBE és más civil szervezetek bevonásával.
2022-re a Fertő-parti megaprojekt több sebből vérzett, folytatása egyre tarthatatlanabbá vált. Több egymást erősítő tényező okozta az összeomlást: a Győri Törvényszék 2023 eleji ítélete megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt, elvágva a beruházás jogi alapját; 2022 nyarán a kormányzat hivatalosan forráshiányra hivatkozva leállította az építkezést, beismerve a projekt gazdasági fenntarthatatlanságát; a folyamatos civil tiltakozások, a negatív sajtó és az UNESCO valamint Ausztria felől érkező nyomás politikailag kínossá tették a beruházást a kormány számára. Mindezek hatására 2022 végén a beruházó állami céget (Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.) felszámolták, amivel hivatalosan is lezárult az eredeti, grandiózus terv. A kormányzatnak el kellett ismernie, hogy az erőből, társadalmi egyeztetés nélkül átvitt projekt megbukott.
A civil ellenállás eredményei és hatása a kormányzati narratíva megváltozására
A projekt látványos bukása után a kormány narratívája és stratégiája is fordulatot vett. A korábban domináns, diadalittas kommunikációt felváltotta a pragmatikus kármentés logikája. A cél immár nem egy álom megvalósítása volt, hanem a politikailag és anyagilag terhessé vált probléma kezelése, illetve a már elköltött 11 milliárd forint közpénz valamilyen mentése. Ennek jegyében Lázár János építési miniszter vette át a projekt felügyeletét, és a térség országgyűlési képviselőjét, Barcza Attilát nevezték ki miniszteri biztossá a további fejlesztés koordinálására. Barcza Attila fellépése – ahogy egy újságíró is megjegyezte – észrevehető hangnem- és szemléletváltást hozott magával: a korábbi elzárkózás helyett nyitottságot mutatott a sajtó és a civil szervezetek felé, és széleskörű társadalmi egyeztetési folyamatot indított el. Ez a kommunikációs fordulat már azt jelezte, hogy a kormány igyekszik menteni a menthetőt, és legitimitást adni egy új tervnek a nyilvánosság előtt.
Az erőből vitt narratívától a kényszerű együttműködésig:
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a párbeszédre való hajlandóság nem a kormány jóindulatából fakadt, hanem a megváltozott erőviszonyok kényszere volt. A Fertő tó Barátai Egyesület és szövetségesei többéves, kitartó küzdelmével olyan helyzetet teremtett, amelyben a kormányzatnak nem maradt más választása: a projekt jogilag blokkolva, pénzügyileg megkérdőjelezve, politikailag mérgező teherként összeomlott, így nem lehetett folytatni a korábbi narratívát. A hatalom végül ott maradt egy szétdúlt, használhatatlan tóparttal és elpazarolt milliárdokkal, ami egyértelmű kudarcként nehezedik rá.
A kialakult patthelyzetben a kormányzat is belátta, hogy a továbblépéshez egy új, társadalmilag elfogadott és hiteles fejlesztési tervre van szükség. És éppen az az FTBE rendelkezett ilyen alternatívával, akit a kezdetektől fogva figyelmen kívül hagytak. Így fordulhatott elő, hogy a korábban mellőzött civil szervezetként végül nem kegyként, hanem a saját magunk által kivívott jogon egyenrangú partnerként ülhettünk le a tárgyalóasztalhoz, amikor a Fertő jövőjéről esett szó. Ez alapvetően megfordította a kezdeti hatalmi dinamikát: a kormányzat narratívája immár kénytelen volt elismerni a természetvédelem és a közösségi szempontok fontosságát, valamint az FTBE konstruktív szerepét a megoldásban.
Javaslataink a Fertő parti beruházás kapcsán
Az Egyesület által javasolt alternatíva egy természetalapú, emberléptékű és közösségi tulajdonú fejlesztés víziója, éles ellentétben a megbukott megaprojekttel. Főbb elemeit a következőkben foglaljuk össze:
- A tájsebek gyógyítása: Minden új beruházást megelőzne a terület rehabilitációja. Az óriás beton mólót és a félig elkészült, tájidegen beton építményeket szakszerűen elbontanák, és a bontási törmeléket nem hulladékként kezelnék, hanem helyben újrahasznosítanák a körforgásos szemlélet jegyében. A zúzott beton például felhasználható lenne keskeny sétányok, kerékpárutak alapjában vagy kőtöltésként a part stabilizálására. Így a múlt pusztításának anyaga a jövő építését szolgálná – ez szimbolikusan is mutatja az új szemléletet.
- Természetközeli part és ökopark: A terv egy természetesebb partvonalú strandot képzel el, szemben a korábbi steril, egyenes parttal. Megőriznék a nádasok jelentős részét, a fürdőzőknek csak egy kijelölt homokos partszakaszt alakítanának ki, amelyet vadvirágos gyep és őshonos fák öveznének árnyékot adva. Újdonságként a terv külön kutyabarát strandrészt is létrehozna, válaszul egy növekvő közösségi igényre. Visszaállítanák továbbá a hagyományos horgászati lehetőségeket is – kijelölt stégekkel és parti horgászhelyekkel –, természetesen a fürdőzők és a védett területek nyugalmának tiszteletben tartásával. A korábban tervezett monumentális “ökocentrum” épület helyett egy nyitott Ökopark valósulna meg: pallósétányokkal a nádasban, madármegfigyelő tornyokkal és interaktív tanösvényekkel, hogy a látogatók a szabad ég alatt, a valóságban ismerkedhessenek a tó élővilágával. Ez sokkal autentikusabb és emlékezetesebb élményt nyújtana, miközben a beavatkozás mértéke és költsége töredéke lenne, mint egy nagy épületkomplexumnak.
- Fenntartható kis infrastruktúra: Az alternatív terv minden építménye emberléptékű és tájba simuló lenne. A szükséges kiszolgáló létesítmények (fogadóépület, étterem, öltözők, kemping) a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő anyagokból – fából, nádból és kőből – épülnének. Az energiaellátásukat megújuló források (napelemek, hőszivattyúk) biztosítanák, a vízgazdálkodás pedig takarékos megoldásokra és esővíz újrahasznosítására épülne. Óriásszálloda helyett a szálláshely-kínálat egy kisléptékű kempingből és mindössze a későbbiekben megvalósuló 10–12, a fák közé rejtett nádtetős bungallóból állna, melyek a természetközeli élményt kereső turistákat célozzák. Ez a drasztikusan kisebb lépték minimálisra csökkenti a környezeti terhelést, ugyanakkor megőrzi a tópart hangulatát és exkluzivitását.
- Közösségi üzemeltetési modell: A fenntartható alternatíva lényege, hogy a tópart újra a helyi közösségé lehessen. A terület üzemeltetését egy önkormányzati vagy közösségi tulajdonú nonprofit szervezet végezné, amelynek elsődleges célja nem a profitszerzés, hanem a közjó szolgálata. A helyi lakosok számára a belépés ingyenes vagy jelképes árú lenne; a parton működő vendéglátóhelyeket és kölcsönzőket helyi vállalkozók üzemeltetnék, hogy a haszon helyben maradjon. Az üzemeltetésbe egy „Fertő-part Fórum” keretében aktívan bevonnák az érintett civil szervezeteket – természetvédőket, horgászokat, vitorlázókat –, biztosítva a folyamatos párbeszédet és az átláthatóságot a működtetés során. Ez a modell garantálja, hogy a Fertő-part fejlesztése és fenntartása a közösség érdekeit szolgálja, és a helyi emberek magukénak érezzék a tavat és annak létesítményeit.
Összességében az általunk javasolt alternatíva minden elemében igazodik a Fertő-táj ökológiai és kulturális értékeihez. A korábbi kormányzati mega-projekttel szemben – mely a helyi örökség eltörlését és egy uniformizált üdülőhelyet eredményezett volna – az általunk adott vízió a helyi karakter megőrzését, a minimális ökológiai lábnyomot és a közösség bevonását állítja középpontba. Azt szeretnénk ezzel a tervvel bizonyítani, hogy létezik olyan fejlesztési irány, amely egyszerre szolgálja a természet védelmét, a helyi lakosság igényeit és a turisták élményét – vagyis win-win helyzetet teremt a tó jövőjére nézve.
Összegzés
A Fertő-parti beruházás körüli többéves küzdelem nem csupán egy helyi környezetvédelmi harc története, hanem országos és nemzetközi szinten is tanulságos példa a 21. század kihívásaira. Egyszerre figyelmeztet arra, hogy a természeti és kulturális értékeket semmibe vevő, felülről vezérelt fejlesztési modellek kudarcra vannak ítélve, és reményt keltő példát is szolgáltat egy újfajta megközelítés sikerére. Az FTBE és a körülötte szerveződő civil közösség története azt bizonyítja, hogy egy elszánt, jól szervezett, szakmailag felkészült és széles szövetségesi hálózattal rendelkező helyi közösség képes sikeresen szembeszállni a nála jóval erősebb politikai-gazdasági érdekekkel.
A Fertő tóért vívott küzdelem – reményeink szerint utat nyit – egy fenntarthatóbb, igazságosabb és a hely szelleméhez méltóbb jövő felé, megerősítve azt az értékrendet, hogy a tó a közösségé, és jövőjéről felelős párbeszéddel, közösen kell dönteni.
E-mail cím: varga.szabolcs@fertotobaratai.eu