A Fertő tó Barátai Egyesület megbízásából a kérdőívet, a válaszok össszegzését és kiértékelését Nagy Zsuzsanna készítette.
A Fertőkonzultáció 2025 online kérdőív 2025. április 23. és 2025. július 30. között volt elérhető a fertokonzultacio.hu oldalon. A konzultáció célja az volt, hogy a Fertő Part jövőjét illetően a lakosság véleménye is megjelenjen egy újratervezési folyamatban.
A kérdőívet önkéntesen, ingyenesen bárki kitölthette egy tőlünk független platformon.
Köszönjük mindenkinek, aki válaszaival megtisztelte a Fertő tavat és Egyesületünket!
A kérdőívet 1457 fő töltötte ki, ebből megközelítőleg 1200 fő (pontosan 1177) soproni vagy Sopron környéki lakos volt, ami jól tükrözi a helyben élők erős elköteleződését és érdekeltségét a tó jövőjét illetően.
A válaszadók döntő többsége már korábban is rendszeresen látogatta a Fertő tavat: a kitöltők 90%-a legalább szezonálisan járt a tónál, 50%-uk pedig havonta vagy gyakrabban. A tó látogatásának céljai között a leggyakoribb ok a strandolás (77%) vagy egyéb szabadidős tevékenység (71.9%) volt, de sokan említették a horgászatot, vitorlázást, vízi sportokat és más szabadidős tevékenységeket is.
Kérdésenkénti elemzés
Fenntartható fejlesztések támogatottsága
A Fertő tó és környezete nemcsak különleges természeti kincs, hanem kiemelt védettségű, Nemzeti Park, Natura 2000 és UNESCO világörökségi terület. Egy ilyen érzékeny ökológiai rendszerben kiemelten fontos, hogy minden fejlesztés tiszteletben tartsa a természet egyensúlyát. Ön fontosnak tartja, hogy a Fertő Parton kizárólag fenntartható, környezetbarát fejlesztések valósuljanak meg?
A kérdőív első kérdése arra irányult, hogy a válaszadók mennyire tartják fontosnak a természetközeli és környezetbarát fejlesztések megvalósítását a Fertő Parton.
A válaszadók döntő többsége – 92.9% – egyértelműen úgy véli, hogy kizárólag fenntartható fejlesztések jöhetnek szóba egy olyan érzékeny ökológiai térségben, mint a Fertő tó partvidéke, amely ráadásul nemzeti park, Natura 2000 terület és világörökségi helyszín is egyben. Ez a vélemény széleskörű konszenzust tükröz, és világosan kifejezi, hogy a társadalom nem támogatja a tájidegen, tömegturizmust kiszolgáló beruházásokat. A válaszadók elutasítják a természetkárosító beruházásokat, és elsődleges prioritásként kezelik a környezet védelmét.
Milyen legyen a Fertő Part?
Az eredeti, soproni önkormányzat által 2014-ben elfogadott településfejlesztési stratégia még egy visszafogott, természetközeli megújulást irányzott elő a Fertő Parton: mindössze két kiszolgáló épületet terveztek 1,7 milliárd forintos költségvetéssel. Ezzel szemben a 2019-es kormányzati beruházási tervek már négycsillagos szállodát, apartmanházakat, sportkomplexumot, nagy kapacitású vitorláskikötőt és ökocentrumot irányoztak elő – több mint 30 milliárd forint értékben. A nagyléptékű beépítés komoly társadalmi ellenállást váltott ki: 75 civil és nemzetközi szervezet közös petícióban kérte a döntéshozókat, hogy akadályozzák meg a Fertő tó természeti örökségét veszélyeztető fejlesztéseket. A Fertő Part hetedik éve zárva, és most újra napirendre került a kérdés: Ön milyen Fertő Partot szeretne látni a jövőben?
Ebben a kérdésben a válaszadóknak különböző jövőképek közül kellett választaniuk a Fertő Part hosszútávú fejlesztésével kapcsolatban. A válaszok egyértelmű irányt mutatnak: a megkérdezettek 95%-a elutasítja azt az élénk, szolgáltatásokkal teli szabadidős központot, amely az eredeti, 2019-ben bemutatott kormányzati beruházási tervekben szerepelt. Ehelyett 51.1% kifejezetten egy természetközeli, szelíd, nyugodt turisztikai célpontot részesít előnyben, míg 43% egy vegyes modellt támogat, amely a természetvédelmi és turisztikai szempontok összehangolására törekszik.
A szabad szöveges válaszok is megerősítik ezt a tendenciát. A beküldött kommentekben többször (legalább 5 alkalommal) visszatérő motívum a „régi Fertő Part” hangulatának visszaállítása: például „Amilyen régen volt, csak tönkretették…”, „A régit”, „A régi házakat”, „Mint korábban. Egységben a természettel és nem megzavarva azt”, „Kérjük vissza a nádtetős cölöpházakat!”. Ezek a megnyilvánulások nemcsak nosztalgiát tükröznek, hanem mély érzelmi kötődést is a tóval és annak korábbi, természetes arcával kapcsolatban. A válaszadók kifejezett igényt fogalmaztak meg a természettel való egységre. Több hozzászólás a természet értékeinek védelmét hangsúlyozza, például: „Olyan helyet, ami beleillik a környezetbe, tiszteli és védi a természet értékeit, élővilágát.” Mások az osztrák oldal példáját hozzák fel inspirációként, a visszafogott infrastruktúra és a természetbarát kialakítás jegyében.
Ez az eredmény világosan tükrözi, hogy a társadalmi többség a Fertő-táj természetes értékeinek megőrzését fontosabbnak tartja, mint a nagy léptékű turisztikai hasznosítást.
Átláthatóság és társadalmi egyeztetés elvárása
A korábbi fejlesztési folyamatokat számos kritika érte az átláthatóság és a társadalmi egyeztetés hiánya miatt. A Fertő Part jövőjéről kevés nyilvános információ áll rendelkezésre, sokan sérelmezik, hogy nem vonták be őket a döntéshozatalba és transzparenciát szeretnének. Például a mai napig nem tudjuk, ki találta ki a négycsillagos szállodát a Fertő Partra. Ön fontosnak tartja, hogy az újragondolt Fertő Part fejlesztés átlátható módon történjen a tervezéstől a megvalósításig?
A harmadik kérdés azt vizsgálta, mennyire tartják fontosnak a válaszadók az átláthatóságot és a lakosság bevonását a Fertő Part fejlesztésének minden szakaszába. A kitöltők 91.8%-a azt szeretné, hogy a teljes folyamat – a tervezéstől a kivitelezésig – nyílt, követhető és társadalmi kontroll alatt álló legyen. Ez a rendkívül magas arány erős társadalmi igényt jelez a transzparens döntéshozatal iránt, amit a korábbi tapasztalatok – titkosított szerződések, információhiány, civil szervezetek kizárása – súlyosan alááshattak. Ez azt mutatja, hogy a közösség rendkívül érzékeny lett az állami beruházások demokratikus kontrolljára.
Szolgáltatások a parton és környezetében
A Fertő-táj különlegessége éppen abban rejlik, hogy egyszerre természetvédelmi terület és kedvelt kirándulóhely. Sokak szerint a fejlesztéseknek úgy kell megvalósulniuk, hogy a táj értékei megmaradjanak, miközben a látogatók alapvető igényeit is kiszolgálják. A környező településeken számos szállás, étterem és látogatóközpont működik, amelyek bekapcsolhatók a tóparti turizmusba, így elkerülhető a túlzott beépítés a védett területen belül. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fertő Parton csak a legszükségesebb, természetbarát létesítmények valósuljanak meg (például strand, öltöző, mosdó, tanösvény), míg a nagyobb kiszolgáló funkciókat (szállások, éttermek, látogatóközpont, ökocentrum) a környező települések meglévő infrastruktúrájára alapozzák?
A negyedik kérdésben az volt a központi téma, hogy a tóparton milyen mértékű fejlesztéseket tartanak elfogadhatónak a válaszadók. A többség – 78.7% – úgy véli, hogy a parton csak a legszükségesebb, természetbarát létesítmények valósuljanak meg (mint például strand, öltöző, tanösvény, mosdó), míg a
nagyobb volumenű szolgáltatások (szállások, éttermek, ökocentrum) a környező települések
meglévő infrastruktúrájára támaszkodjanak. Ez a megközelítés jól illeszkedik a korábban megfogalmazott fenntarthatósági és természetvédelmi prioritásokhoz, és rávilágít arra, hogy a helyiek nem a partot akarják túlterhelni, hanem a környező térségek fejlesztésében látják a megoldást.
Funkciók és létesítmények a Fertő Parton
A Fertő Part beruházás most újraformálódik, ezért különösen fontos, hogy ne csak a szakmai szervezetek, hanem azok véleménye is megjelenjen a tervezésben, akik nap mint nap használnák, látogatnák, élveznék a tópart nyújtotta lehetőségeket. Ön milyen elemeket látna szívesen a Fertő Parton?
A kérdőív ezen kérdése nyitott és zárt válaszlehetőségeket is tartalmazott, lehetőséget adva a válaszadóknak arra, hogy felsorolják, milyen konkrét létesítményeket látnának szívesen a Fertő Parton.
A legtöbben a tóparti strandot (91.4%), zöldfelületeket és természetközeli környezetet (86.1%), valamint kisebb kiszolgálóegységeket, mint büfé vagy mosdó (82.3%) jelöltek meg. Nagy népszerűségnek örvendtek még a játszóterek, tanösvények, madármegfigyelő helyek és kerékpáros infrastruktúrák is. Ugyanakkor a válaszadók egyértelműen elutasítják a nagy léptékű, kereskedelmi típusú beruházásokat: a szállodát mindössze 16%, az apartmanházakat csupán 3%, az édesvízi medencét 4.6% tartja kívánatosnak. Ez az arány nagy összhangban áll a kérdőív többi kérdésére adott válaszokkal: a természetközeli, alacsony intenzitású hasznosítás élvezi a legnagyobb társadalmi támogatást. A nyitott kérdésben közel 70 szabadon megfogalmazott javaslat és vélemény érkezett.
Ezekből az alábbi kulcsmotívumok emelkednek ki:
Cölöpházak, nádfedeles házak visszaépítése: ez az egyik leggyakrabban említett elem, amely több mint egy tucat hozzászólásban jelenik meg. A válaszadók nosztalgiával emlékeznek ezekre az ikonikus építményekre, és szeretnék, ha a part újra hasonló hangulatot sugározna.
Kempingezési lehetőség: többször felmerül, hogy legyen lehetőség sátorozásra, lakókocsival való tartózkodásra, akár vízvételi és szennyvíz-leeresztési lehetőséggel. Ez a javaslat is a természetközeli, egyszerű nyaralás igényét tükrözi.
Természetes, árnyékos pihenőhelyek, padok, zöld parkok: a válaszadók olyan nyugodt közösségi tereket szeretnének, ahol kikapcsolódhatnak, olvashatnak, napozhatnak, beszélgethetnek.
Sétányok, kilátók, stégek: a part mentén vezető sétáló- és futóutak, valamint a víz fölé nyúló, cölöpös tanösvények igénye is megjelent.
Tömegközlekedés: néhány válaszadó javasolta, hogy a megközelítést kisvasút vagy könnyűszerkezetes rendszer is segíthetné.
Természetbarát sportolási lehetőségek: röplabdapálya, pingpongasztal, SUP, kajak/kenu tárolás, sétahajózás – ezek sokszor említett igények, de kizárólag kis léptékben, természetbe illeszkedően.
Szelektív hulladékgyűjtés, akadálymentes infrastruktúra: ezek specifikus, de praktikus javaslatok is megjelentek.
Osztrák példa követése: többen említették, hogy a podersdorfi vagy mörbischi megoldáso inspirációként szolgálhatnak – egyszerű, mégis rendezett, természetes partok, minimális beavatkozással.
Kiemelt idézetek a szabad válaszokból:
„Park, sok árnyékos ülőfelülettel, nyugalommal”
„A tanösvény egy része futhatna a víz fölött, mint a cölöpházak idejében.”
„Megfizethető horgász csónakkikötő gondolván a kis pénzű nyugdíjasokra is!”
„Kérjük vissza a nádtetős cölöpházakat!”
„Romantikus, természetesen hagyott partszakasz, párok, napozók, naturisták számára.”
Ezek a vélemények jól érzékeltetik, hogy a Fertő Part fejlesztését a válaszadók nem elsősorban gazdasági, hanem közösségi és ökológiai szempontok alapján képzelik, erősen kötődve a múlt emlékeihez és a természet csendes jelenlétéhez.
A régi Fertő-parti hangulat visszaállításának igénye
A régi Fertő-parti vízitelep sokak számára a nyugalmat, egyszerűséget és a természetközeli kikapcsolódást jelentette. A nádfedeles házak, stégek, csónakok és a háborítatlan vízpart olyan hangulatot teremtettek, amely mára már csak emlék. Ön szerint vissza kellene hozni a régi Fertőpart hangulatát, pl. nádfedeles házak, stégek építésével?
Sokan emlékeznek nosztalgiával a régi Fertő-partra: a nádfedeles házakra, stégekre, cölöpházakra, csónakokra és a háborítatlan vízpartra. A válaszadók több mint fele, 51.6% úgy gondolja, hogy ezt az egyedi hangulatot érdemes lenne visszaállítani, hiszen ez adta a hely karakterét és különlegességét. További 42.4% azok aránya, akik korszerűsített, modernizált formában látnák ezt megvalósíthatónak. Mindössze 6% választotta azt, hogy a modern kialakítás előnyösebb lenne.
Ez a kérdés nemcsak az építészeti stílus iránti preferenciákat, hanem a közösségi identitáshoz és az élményekhez való kötődést is feltárta. A válaszokból világos, hogy az emberek ragaszkodnak ahhoz a miliőhöz, amely hosszú időn át a Fertő tó sajátja volt.
A Part megközelítésének módja
A természeti értékek védelme érdekében fontos, hogy olyan közlekedési módokat biztosítsunk, amelyek nem terhelik túl a környezetet. Ön szerint milyen közlekedéssel lenne elfogadható az elérés a Fertő Partra?
A közlekedési megoldásokkal kapcsolatban is erőteljes környezetvédelmi szempontok jelennek meg.
A válaszadók 64.1%-a szerint a Fertő Part szabadon megközelíthető legyen autóval is. Ez az arány kifejezetten magas, és egyértelműen jelzi, hogy a kitöltők többsége igényt tart az autós hozzáférhetőségre – valószínűleg praktikussági, családi vagy kényelmi szempontok miatt. Ez a válasz a kérdőív egészére jellemző természetvédelmi szemlélettel némileg szembemegy, és rávilágít arra, hogy bár a környezetbarát fejlesztések támogatottsága általános, a megközelítés esetében sokak számára a kényelem az elsődleges szempont. Második leggyakoribb választásként, 16.7% támogatja azt a modellt, hogy a part megközelítése limitált számú, engedélyhez kötött autós forgalommal és helyi autóbuszjárattal történjen. 11.7% a parkolóból induló elektromos kisbuszos rendszert támogatná, és mindössze 7.5% gondolja úgy, hogy a part kizárólag gyalogosan vagy kerékpárral legyen elérhető.
A közlekedési kérdés tehát egy olyan terület, ahol a természetvédelem és a hozzáférhetőség közötti kompromisszum megtalálása kulcsfontosságú lesz a jövőbeli fejlesztések során.
Az osztrák modell
A Fertő-tó környéki fejlesztések kapcsán a beruházást irányító minisztérium és a kinevezett miniszteri biztos gyakran az osztrák oldalon lévő településekre és strandokra hivatkoznak, amikor a magyar part kialakításáról folytatnak egyeztetéseket. „Amit Ausztriában szabad, azt talán Magyarországon is szabad”. A magyarországi Fertő Part kialakításakor fontos mérlegelni, hogy az osztrák modell mennyire alkalmazható a magyar lehetőségekre és adottságokra, például ingyenes belépés a Fertő Part területére, helyi termékek értékesítésének előtérbe helyezése a szolgáltatóknál. Ön szerint figyelembe kell venni az osztrák oldal fejlesztéseit a magyar Fertő Part kialakításánál?
A válaszadók több mint fele, 52% inspirálónak tartja az osztrák oldal példáját, és szívesen látná annak bizonyos elemeit – például az ingyenes belépést vagy a helyi termékek előnyben részesítését – a magyar oldalon is. További 36% részben tartja követendőnek az osztrák modellt, különösen a közlekedési és turisztikai együttműködés tekintetében. Csupán 12% vélekedik úgy, hogy a magyar oldalnak teljesen önálló utat kell járnia. A válaszok arra utalnak, hogy a lakosság nyitott a határon átnyúló gondolkodásra, ugyanakkor a hazai adottságokhoz való igazodást is fontosnak tartja.
A Fertő Part újranyitása
A Fertő Part lezárt, építési terület, sokan türelmetlenül várják a megnyitását, hiányolják a természet közelségét, a sétákat a parton, a kerékpározást, vagy épp a gyerekekkel való nyugodt kikapcsolódás lehetőségét. Mikortól szeretné, hogy a Fertő Part újra látogatható legyen?
A kilencedik kérdés azt vizsgálta, mikor látnák szívesen a válaszadók a Fertő Part újranyitását.
A válaszadók közel háromnegyede, 76.7% azt szeretné, ha már most, akár ideiglenes megoldásokkal látogathatóvá válna a terület. Ez azt mutatja, hogy a part hét éve tartó lezárása jelentős társadalmi feszültséget okoz. Sokan már nem a végleges, minden részletre kiterjedő fejlesztést várják, hanem a természet közelségét, sétálási és pihenési lehetőségeket hiányolják.
Ez az igény minden bizonnyal gyors és rugalmas megoldásokat követel a döntéshozóktól, legalább részleges megnyitás formájában.
A konzultáció eredményét Egyesületünk eljuttatja Barcza Attila országgyűlési képviselő, a Fertő parti fejlesztésért felelős miniszteri biztos részére.
Felhasználási feltételek: A cikkben található minden adat, szövegrészlet és következtetés a Fertő tó Barátai Egyesület szellemi tulajdonát képezi. Annak bárminemű idézése, másodközlése vagy egyéb módon történő felhasználása csakis a „Fertő tó Barátai Egyesület” nevének egyértelmű és jól látható feltüntetésével, forrásként való megjelölésével lehetséges. Köszönjük!
(A fotót a Gemini készítette.)
