A természetvédelem és a turizmus összehangolásának lehetőségeiről gondolkodtunk Hegykőn megtartott konferenciánkon. Célunk az volt, hogy a turisztikai szempontokat összegezve abba az irányba gondolkozzunk, hogy a Fertő tó Európa egyik legértékesebb és legkülönlegesebb szikes-tavi rendszere maradhasson, amelyet a jövő generációi is egészséges, élő és fenntartható formájában ismerhetnek majd meg.
„A természetvédelem és a turizmus egyensúlya a Fertő parton” című rendezvényt BESTbelt projektünk keretében azzal a céllal szervezte egyesületünk, hogy a Fertő régió önkormányzati vezetői, természetvédelmi szakemberei, az érintett hivatalos szervezetek képviselői és a meghívott turisztikai szakértők közösen gondolkodjanak a térség jövőjéről, különös tekintettel a természetvédelemre, a fenntartható tájhasználatra és a turizmus hosszú távon is működőképes formáira.
A konferenciát Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a rendezvényt egy hosszabb együttműködés kezdőpontja lehet, és kiemelte a helyi közösségek összefogásának fontosságát.
Az eseményt a Fertő tó Barátai Egyesület BESTbelt, a Fertő tó ellenállóképességének növelése a változó klímában projektje keretében szerveztük, egyben ez volt a projekt utolsó szakmai találkozója.
A hegykői fórum előzményeként 2025 nyarán már találkozott egyesületünk a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége (TUTSZ) képviselőivel, akikkel bejártuk a Fertő magyar szakaszának egyik kiemelkedő turisztikai helyszínét, a fertőrákosi vízitelep beruházás területét. Ekkor ígéretet kaptunk arra, hogy egy rövid tanulmányban tesznek majd ajánlásokat, és foglalják össze azokat a turisztikai szempontokat és javaslatokat, melyek a fertőrákosi beruházás, a jelenleg lecsupaszított terület környezetbarát újraélesztéséhez, értékőrző regenerációjához lennének szükségesek. A hegykői konferencia hátterében a szövetség ezen szakmai munkája állt.
Az előadások sorát egyesületünk képviseletében, dr. Márkus István nyugalmazott egyetemi docens nyitotta meg, aki prezentációjában a Fertő táj kialakulását, a mocsárvilág változásait, valamint a nádgazdálkodás és a halászat elmúlt másfél évszázadban betöltött szerepét mutatta be, külön kitérve a jelenlegi környezeti kihívásokra.
Ezt követően Fersch Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park osztályvezetője a nemzeti park turizmushoz kapcsolódó feladatairól és eredményeiről, valamint a kihívásokról beszélt, bemutatva a térség természeti értékeit és a látogatók számára a nemzeti park által kínált lehetőségeket.
Tompa Judit, Fertőrákos polgármestere a település turisztikai helyzetét és jövőképét ismertette. (Jelenleg Fertőrákos közvetlen szomszédságában zajlik a Fertő táj egyik legnagyobb turisztikai beruházása, az egykori vízitelep fejlesztése. A valamikor a Fertő fővárosának mondott település azonban komoly kihívásokkal, a turizmus jelentős visszaesésével küzd 7 éve az elhúzódó Fertő-parti fejlesztés miatt – a szerk.). Előadásában kitért a településen lévő attrakciókra, a fejlesztési igényekre, valamint a helyi közösséget érintő problémákra is.
Szatmáry Judit, a TUTSZ tagja finn példákon keresztül mutatta be, hogy a természetvédelem és a turizmus összehangolása hogyan lehet sikeres.
Tislér Diána természetvédelmi mérnök, Fertő-táj ökotúra-vezető, a hegykői Mariska néni Háza turisztikai központ vezetője az általa szervezett Fertő régiós, fenntartható turisztikai programokról beszélt, amelyek a térség természeti értékeinek, különösképp a madárvilág bemutatására épülnek.
Bártfai Endre, a TUTSZ elnöke az agroturizmus lehetőségeit vizsgálta nemzetközi – elsősorban amerikai – példák alapján. Előadásában rámutatott arra, hogy a helyi adottságokra, például a nádgazdálkodásra építve új turisztikai termékek hozhatók létre.
Holczerné Szentirmai Ágnes, a TUTSZ alelnöke a turizmus és a helyi gazdaságfejlesztés összefüggéseit elemezte, hangsúlyozva, hogy a turizmus egy lehetőség a helyi életminőség javítására. Kiemelte a szemléletváltás fontosságát, és az önkormányzatok és a helyi közösségek együttműködésének szükségességét.
A szakmai programot panelbeszélgetés zárta, melyen a helyi vállalkozók és szolgáltatók szólaltak meg, és beszéltek a mindennapi kihívásokról, megfogalmazva azokat a javaslatokat, melyek szükségesek a Fertő-táj további fejlesztéséhez.
A diskurzus végére egyértelműen kirajzolódott a fenntartható turizmus (ökoturizmus, kerékpározás, madármegfigyelés) fejlesztésének szükségszerűsége, melyet a BESTbelt projektünket lezáró természet-helyreállítási koncepcióban is részletesen kifejtettünk. A nagyléptékű, tájidegen turisztikai beruházások, valamint a túlzott beépítések korlátozása a magyar és/vagy osztrák jogszabályok előírásainak megfelelően. Ugyanakkor a Fertőhöz való „szelídebb” hozzáférés biztosítása a helyi lakosság és a turizmus részére – mindkét érintett országban, Ausztriában és hazánkban. Osztrák partnereinkkel történt szakmai fórum megállapításához hasonlóan, a hegykői fórum résztvevői is egyetértettek abban, hogy a Fertő régió jövője szempontjából kulcsfontosságú az érintettek összefogása és a közös, hosszú távú gondolkodás.
