Természet-helyreállítási koncepció a Fertő térségre vonatkozóan
I. Bevezetés és háttér
A Fertő tó és tágabb térsége – beleértve a Hanságot és a Fertőzugot – Közép-Európa egyik legjelentősebb és egyben legérzékenyebb ökológiai rendszere. Különleges természeti és kulturális értékeit számos nemzetközi elismerés és területi besorolás igazolja, mint például az UNESCO Világörökség, Ramsari terület, Nemzeti Park, Natura 2000 és UNESCO MAB.
Ausztria és Magyarország határmenti térségeként és víztesteként különleges geopolitikai, gazdasági és ökológiai jelentőséggel bír, amely komplex és összehangolt kezelést igényel.
A BESTbelt projekt az Európai Zöld Öv (European Green Belt) kezdeményezés részeként 24 országban támogatja a biodiverzitás védelmét és a helyi közösségek fenntartható fejlődését. A 2021-ben indított program kisebb értékű támogatásokkal segíti a civil szervezeteket természetvédelem, környezeti nevelés és zöld munkahelyek létrehozása témákban.
A projektet az Európai Bizottság 3,5 millió euróval támogatja 2026. végéig.
A BESTbelt kezdeményezés keretében a Fertő tó Barátai Egyesület (továbbiakban: Egyesület) közel 40.000 Euro összegű támogatást nyert „A Fertő tó ellenálló képességének növelése a változó klímában” (azonosító: BESTbelt HU-24-1068-59) projekt finanszírozására és koordinálására, amely a térség hidrológiai, ökológiai és kezelési kihívásainak integrált megközelítését célozza.
A program keretében készült jelen stratégiai koncepció célja a térség ökológiai ellenálló-képességének erősítése, a hidrológiai és tájhasználati folyamatok helyreállítása; hosszú távú, fenntartható fejlesztési irányok meghatározása, valamint ezek megvalósításához jövőbeli források és partnerek felkutatása.
A stratégiai koncepció kidolgozásának megalapozása érdekében az Egyesület az alábbi tevékenységeket valósította meg:
- A projekt keretében korábban megjelent két kiadvány megállapításait és következtetéseit beépítette a koncepció alapjaiba.
- Tíz, a Fertő térségében fekvő településen folytatott lakossági egyeztetéseket szervezett, amelyek során feltérképezte és figyelembe vette a helyi közösségek igényeit és szempontjait.
- Három szakmai egyeztető nap keretében konzultált a térségben érintett különböző szakterületek képviselőivel – különösen a természetvédelem, a vízgazdálkodás és a turizmus szereplőivel – az eltérő érdekek és elvárások összehangolása érdekében.
II. A térség ökoszisztéma-szolgáltatásai és hasznosítási lehetőségei
II.1. Bevezetés
Az ökoszisztéma-szolgáltatások azok a közvetlen és közvetett előnyök, amelyeket a természetes és ember által alakított ökológiai rendszerek biztosítanak az emberek számára. Ezek teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi rendszerek működését, támogatják az emberi egészséget és jólétet, valamint hozzájárulnak a környezeti stabilitáshoz.
A térség kiemelkedő természeti és kultúrtáj, amely e szolgáltatások széles skáláját biztosítja. Az UNESCO Világörökség részét képező táj sokszínű ökológiai rendszere, a hagyományos gazdálkodás és a kulturális örökség együttese olyan értéket képvisel, amely jelentősen hozzájárul a helyi közösségek jólétéhez és a régió fenntartható fejlődéséhez.
Az ökoszisztéma-szolgáltatások négy fő kategóriába sorolhatók:
1. Ellátó szolgáltatások:
A természet által biztosított kézzelfogható erőforrások – például élelmiszer, ivóvíz, faanyag, bioenergia, gyógynövények.
2. Szabályozó szolgáltatások:
Azok a folyamatok, amelyek a környezeti stabilitást és a rendszer működését támogatják, mint a vízszint- és vízminőség-szabályozás, az eróziócsökkentés, a szénmegkötés vagy a klímaszabályozás.
3. Kulturális szolgáltatások:
A tájból és az élővilágból származó nem-anyagi előnyök, köztük a rekreációs lehetőségek, a táj esztétikai értékei, a hagyományok, a kulturális örökség és az oktatás.
4. Támogató szolgáltatások:
Az ökoszisztémák alapvető működését biztosító háttérfolyamatok, mint a talajképződés, a tápanyagkörforgás, az élőhelyek fenntartása és a víz körforgása.
II.2. A Fertő és tágabb térségének ökoszisztéma-szolgáltatásai
1. Ellátó szolgáltatások:
Nád és gyékény:
A nád és a gyékény hagyományosan sokoldalúan hasznosítható építőanyagként (tetőfedés, szigetelés), ipari alapanyagként, valamint – korlátozott mértékben – bioenergia-forrásként. A nádvágás és a gyékényfonás évszázadokra visszanyúló mesterségek, amelyek a Fertő térségének kulturális identitásában is meghatározó szerepet töltenek be.
Ugyanakkor a nád energetikai célú, illetve nagy mennyiségű építőanyagként történő hasznosítása a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából megkérdőjelezhető. Bár a nád gyors növekedésű, külön művelést nem igényel, és első ránézésre alacsony környezeti lábnyomú nyersanyagnak tekinthető, a természetes élőhelyekből történő nagy volumenű kivonása, kitermelése több szakirodalom szerint további vizsgálatokat tesz szükségessé, különösen a biodiverzitásra és az ökoszisztéma-folyamatokra gyakorolt hatások tekintetében. Ezért a nádhasznosítás tervezése során nem kizárólag gazdasági szempontokat, hanem ökohidrológiai, természetvédelmi és hosszú távú erőforrás-gazdálkodási megfontolásokat is érvényesíteni kell, különösen olyan érzékeny és összetett rendszerekben, mint a Fertő térségének vizes élőhelyei.
Halászat és horgászat:
A tó őshonos halfaunája évszázadokon át fontos jövedelemforrás volt. Mára a kereskedelmi halászat visszaszorult, ám a rekreációs horgászat továbbra is jelentős, és hozzájárul a helyi turizmushoz.
Vadászat és vadgazdálkodás:
A térség hagyományos hasznosításai közé tartoztak a vízimadár-vadászat és a tollgyűjtés. Ma a vadgazdálkodás továbbra is része a tájhasználatnak.
Mezőgazdaság és természeti erőforrások:
A térség jelentős agrárpotenciállal rendelkezik: a rétek és legelők fenntartása, a szőlőtermesztés (Soproni-borvidék), a gyógynövények gyűjtése és a hagyományos állattartás mind hozzájárulnak a gazdasági élethez. Emellett számos növényi és állati eredetű nyersanyag szolgál élelmiszerként, gyógyászati vagy építőanyagként.
Víz:
A Fertő és a kapcsolódó vízi rendszerek nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is kulcsfontosságúak, különösen a mezőgazdaság és a turizmus számára.
2. Szabályozó szolgáltatások:
Vízrendszerek és vízszint szabályozása:
A nádasöv, a meder és a vizes élőhelyek természetes módon tompítják a vízszint-ingadozásokat, elősegítik a víz visszatartását és javítják a hidrológiai egyensúlyt. A Hanság-főcsatorna és a mekszikópusztai zsiliprendszer technikai eszközként támogatja ezt az egyensúlyt.
Vízminőség javítása:
A nádas természetes szűrőként működik, kiszűri a tápanyagokat és a diffúz szennyezéseket, hozzájárulva a tó ökológiai stabilitásához.
Erózióvédelem és talajmegőrzés:
A megfelelő tájhasználat, a rétek és legelők fenntartása, valamint a pufferzónák kialakítása mérsékli a talajpusztulást.
Klímaszabályozás:
A vizes élőhelyek párolgása hűsíti a helyi mikroklímát, míg a növényzet és a talaj szénmegkötése hosszú távon csökkenti az üvegházhatású gázok koncentrációját.
Biodiverzitás fenntartása:
A Fertő mozaikos élőhelyei többszáz madárfajnak, valamint számos növény- és más állatfajnak nyújtanak élőhelyet, biztosítva a térség kiemelkedő természetvédelmi értékét.
3. Kulturális szolgáltatások:
Tájképi értékek és esztétikai élmény:
A Fertő-táj karakteres megjelenése – a nyílt víztükör, a nádasok, a szikes tavak és a történeti tájelemek – jelentős esztétikai és kulturális értéket képvisel. A Fertőrákosi-kőfejtő és a fertőbozi Gloriette különösen emblematikus látványosságok.
Turizmus és rekreáció:
A térség gazdag és sokrétű rekreációs lehetőségeket kínál:
– kerékpározás a nemzetközi kerékpárút hálózatán,
– vitorlázás, szörfözés, kenuzás és sétahajózás,
– madármegfigyelés és természetjárás,
– wellness és gyógyturizmus (pl. Hegykő).
A vízszint változékonysága ugyanakkor jelentősen befolyásolja a vízi turizmus lehetőségeit.
Kulturális örökség és hagyományok:
A helyi népi mesterségek (nádaratás, kosárfonás, gyékényfonás), a hagyományos építészeti stílusok és a településszerkezetek a térség identitásának meghatározó elemei. A kastélyok, múzeumok és tájházak révén a kulturális értékek a látogatók számára is könnyen elérhetők.
Oktatás és kutatás:
A Fertő–Hanság Nemzeti Park és a térség felsőoktatási intézményei fontos helyszínei a kutatásnak, terepi oktatásnak és környezeti nevelésnek.
4. Támogató szolgáltatások:
Talajképződés és tápanyagkörforgás:
A talaj kialakulása, tápanyag-utánpótlása és ökológiai működése biztosítja a növényzet fennmaradását és az agrártevékenységek alapját.
A víz körforgása és a táj vízháztartása:
A Fertő-táj hidrológiai rendszere támogatja a felszíni és felszín alatti vizek megújulását, megfelelő vízellátást biztosítva az ökoszisztémák számára.
Élőhelyek fenntartása:
A nádasok, szikes tavak, rétek és egyéb élőhelyek sokfélesége biztosítja a térség ökológiai stabilitását és biodiverzitását.
II.3. A térségben rejlő lehetőségek
A térség rendkívüli lehetőségeket kínál a természeti értékek fenntartható hasznosításában, a turizmus fejlesztésében és a hagyományos tájhasználat megőrzésében. Ugyanakkor a klímaváltozás, a csökkenő vízszint, a mezőgazdasági túlhasználat (beleértve a többezer öntözőkutat a Fertőzug térségében), túlzott beépítés, valamint a turisztikai és közlekedési infrastruktúra terhelése olyan kihívások, amelyek összehangolt, határon átnyúló megközelítést tesznek szükségessé.
A térség jövője azon múlik, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások értékei hogyan épülnek be a fenntartható fejlesztési, természetvédelmi és vízgazdálkodási döntésekbe, biztosítva a táj ökológiai egyensúlyát és a helyi közösségek jólétét.
III. A Fertő térségének természet-helyreállítási koncepciója
III. 1. Bevezetés és háttér
A Fertő-táj, mely szoros kapcsolatban áll a Hansággal és a Fertőzuggal, Közép-Európa egyik legértékesebb természeti és kulturális kincse, melynek egyedülálló ökoszisztémája az emberi tevékenységek és a klímaváltozás hatására jelentős átalakulásokon megy keresztül. A térség hidrológiai viszonyai, a tó vízszint ingadozásai, a nádas öv kiterjedése és szerkezete, valamint a vízkivételek és -elvezetések mind alapvetően befolyásolják a terület ökológiai állapotát és gazdasági hasznosítását. E koncepció célja egy átfogó, integrált megközelítés kidolgozása a Fertő térségének természeti és kulturális értékeinek megőrzésére, helyreállítására és fenntartható hasznosítására, figyelembe véve a nemzetközi és uniós kötelezettségeket.
III. 2. Jelenlegi helyzet és legfontosabb kihívások
1. Vízszintingadozások, kiszáradási kockázat és vízrendszer-átalakítások
A Fertő tó természetes sztyepptó jellegét történetileg erős vízszintingadozás jellemezte. Az 18–19. század vízrendezési beavatkozásai – a Hanság lecsapolása, csatornák és árvízlevezető rendszerek kiépítése – azonban gyökeresen megváltoztatták a hidrológiai rendszert. A víz gyors levezetése, a talajvízszint csökkenése és a természetes vízmozgások akadályozása hozzájárult a tó kiszáradási hajlamához, amely a 2022–2023-as extrém alacsony vízállások idején újra kritikussá vált.
A Mekszikópusztai-zsilip üzemeltetése (1965 óta) stabilizálta ugyan a vízszintet, de ezzel egy időben tovább csökkent az ökoszisztéma természetes dinamikája. A vízpótlás kérdése – akár idegen vízből, akár a vízvisszatartás erősítésével – jelenleg is élénk szakmai vita tárgya, különösen a két ország, Ausztria és Magyarország; valamint egyes érdekelt felek között.
2. Élőhelyek degradációja és nádasok szerkezeti átalakulása
A csökkenő vízszint és a hidrológiai beavatkozások hatására a nádasok túlzott terjedése figyelhető meg, miközben a nyílt vízfelületek zsugorodnak. A nádas öv szerkezetének elszegényedése, a túl intenzív nádaratás, a gépi beavatkozások és az üledékfelhalmozódás csökkentik a biodiverzitást és a víztest öntisztuló kapacitását.
A Fertőzug és a Hanság szikes élőhelyei (mocsarak, szikes tavak) szintén komoly veszélyben vannak az elvezető csatornák, a mezőgazdasági művelés, az ezt szolgáló többezer vízkivételi kút és a vele járó talajvízcsökkenés miatt.
3. Tápanyagterhelés és vízminőség romlása
A mezőgazdasági diffúz szennyezés, az erózió és a települési szennyvizek foszfor- és nitrogénterhelése az eutrofizáció irányába tolja a víztestet. Alacsony vízállás mellett a nádas bomlástermékeiből származó belső terhelés különösen jelentős. További problémát jelenthet egyes mikrobiológiai közösségek megjelenése, amelyek ökológiai és turisztikai szempontból is figyelmet igényelnek.
4. Klímaváltozás
A csapadék csökkenése, a hőmérséklet emelkedése és a növekvő párolgás hosszú távon növeli a tó kiszáradásának kockázatát. A szélsőségek gyakoribbá válása mind a vízszintet, mind a biológiai közösségeket negatívan érintheti.
5. Érdekellentétek és koordinációs hiányok
A turizmus, mezőgazdaság, természetvédelem, vízgazdálkodás és a helyi közösségek céljai gyakran ütköznek. A határmenti helyzet tovább bonyolítja a kezelést: a két ország eltérő szabályozási és intézményi környezete miatt a vízügyi és természetvédelmi együttműködés erősítése elengedhetetlen.
III.3. Helyreállítási vízió
A vízió célja Fertő–Hanság–Fertőzug térség hosszú távú víz- és ökológiai egyensúlyának helyreállítása oly módon, hogy:
• biztosított legyen a természetes vízdinamika,
• megmaradjon a szikes jelleg és a fajgazdag élővilág,
• erősödjön a táj éghajlati ellenálló-képessége,
• fenntartható gazdálkodási és turisztikai rendszerek épüljenek ki,
• a térség egységes, határon átnyúló ökológiai egységként működjön.
III. 4. Kulcsfontosságú beavatkozási területek és stratégiai irányok
1. Vízgazdálkodás és hidrológiai rendszer helyreállítása
Cél: a természetes vízdinamika megközelítése, a vízvisszatartás növelése.
Fő intézkedések:
- A Mekszikópusztai-zsilip üzemeltetésének felülvizsgálata: rugalmasabb, ökológiai szempontokat érvényesítő üzemrend kidolgozása a természetes vízdinamika támogatására.
- A Hanság és a Fertőzug csatornarendszerének áttekintése: a nem szükséges vagy túlzott vízelvezetést okozó árkok és kutak részleges lezárása, vízkivétel mértékének szabályozása a vízvisszatartási kapacitás növelése érdekében. Vízbázis felszíni és felszín alatti védelmének erősítése.
- Vízvisszatartást segítő műszaki és természetközeli megoldások alkalmazása: kisebb gátak, zsilipek és időszakos árasztásos területek létrehozása a talajvízszintek stabilizálása, szikes élőhelyek regenerációja és a biodiverzitás fenntartása érdekében.
- A vízminőség és a természetes sóháztartás megőrzése: a vízszint-ingadozásokból eredő sajátos sódinamika fenntartása. Vízpótlási alternatívák tudományos értékelése (Rába, Ikva, Duna): a potenciális bevezetés vízkémiai és ökológiai hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a szikes jelleg és a természetes sóháztartás megőrzésére.
- Tápanyagterhelés csökkentése: korszerű szennyvíztisztítás, az agrárkemikáliák használatának minimalizálása és a vízparti–vizes élőhelyi pufferzónák kialakítása/fenntartása a vízminőség javítása érdekében.
- A nádasöv hidrológiai és ökológiai szerepének megőrzése: a nádas, a belső vízterek és a parti zónák közötti vízkicserélődés biztosítása; a nád mint üledék- és tápanyagcsapda, valamint mint élőhelyi kulcselem működésének fenntartása.
- Talajvízkapcsolatok védelme: a szikes tavak és mocsarak természetes dinamikáját meghatározó talajvízszint-ingadozások megőrzése; a belső vízelvezető rendszerek leépítése és a talajvíz-visszatartás fokozása.
- Hidrológiai kapcsolatok és folyosók helyreállítása: a patakok, csatornák és egyéb vízi rendszerek (pl. Hanság-csatorna) természetes összeköttetéseinek rehabilitálása a vízgazdálkodási és természetvédelmi célok összehangolása érdekében.
2. Élőhelyek helyreállítása és biodiverzitás-védelem
Cél: mozaikos, fajgazdag, dinamikus élőhelyek kialakítása.
Fő intézkedések:
- A nádas öv ökológiai alapú kezelése: változó korú állományok, mozaikos szerkezet,
kíméletes aratás. - A nyílt víz és a nádas közötti vízcsere javítása.
- Szikes tavak és mocsarak hidrológiai helyreállítása (talajvízszint-emelés, csatornák
megszüntetése). - Invazív fajok visszaszorítása, veszélyeztetett fajok élőhelyeinek védelme.
- Hagyományos legeltetés támogatása a szikes gyepek fenntartásához.
- A jelenlegi hansági élőhely-rekonstrukciók tudatos folytatása.
- Fenntartható tájhasználat és turizmus
Cél: egyensúly a természet megóvása és a helyi gazdasági igények között.
Fő intézkedések: - Ökológiai gazdálkodás ösztönzése, víztakarékos és talajkímélő gyakorlatok támogatása.
- Fenntartható turizmus: ökoturizmus, kerékpározás, madármegfigyelés fejlesztése.
- A nagyléptékű, tájidegen turisztikai beruházások, valamint a túlzott beépítések
- korlátozása a magyar és/vagy osztrák jogszabályok előírásainak megfelelően.
- Ugyanakkor a Fertőhöz való „szelídebb” hozzáférés biztosítása a helyi lakosság és a
- turizmus részére – mindkét érintett országban.
- Határon átnyúló, egységes turisztikai arculat kialakítása.
- A közös, határon átnyúló kutatások és együttműködések elősegítése
Cél: egységes adat- és tudásalap, összehangolt döntéshozatal.
Fő intézkedések: - Közös hidrológiai és ökológiai monitoringrendszer létrehozása.
- Adatcsere és közös kutatási projektek (hidrológiai modellek, limnológia, nádasok és
gyepek ökológiája). - Integrált kezelési tervek kidolgozása mindkét ország részvételével.
- A lakosság és a helyi szereplők bevonása: kommunikáció, képzés, participatív tervezés.
III. 5. Összegzés
A Fertő–Hanság–Fertőzug térség nagyléptékű helyreállítása összetett, hosszú távú feladat, amely hidrológiai, ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontok összehangolt kezelését igényli. A koncepció célja, hogy a térség ellenállóbbá váljon a klímaváltozással és a múltbeli beavatkozások következményeivel szemben, miközben megőrzi egyedi természeti és kulturális értékeit.
A siker kulcsa:
- a határon átnyúló együttműködés megerősítése,
- a tudományos eredmények következetes beépítése a döntésekbe,
- a vízvisszatartás és a természetes folyamatok helyreállítása,
- valamint a helyi közösségek aktív bevonása.
A javasolt lépésekkel a Fertő tó továbbra is Európa egyik legértékesebb és legkülönlegesebb szikes-tavi rendszere maradhat, amelyet a jövő generációi is egészséges, élő és fenntartható formájában ismerhetnek meg.
IV. A helyreállítási koncepció hozzájárulása nemzeti, uniós és nemzetközi keretrendszerekhez
Az alábbiakban összefoglaljuk a Fertő–Hanság–Fertőzug nagyléptékű természet-helyreállítási koncepciójának kulcsfontosságú elemeit, és bemutatjuk, hogyan járulnak hozzá a fontos nemzeti, uniós és más nemzetközi környezetvédelmi célkitűzésekhez.
- Hozzájárulás az ENSZ Ökoszisztéma Helyreállítási Évtizedéhez (2021-2030)
A koncepció közvetlenül illeszkedik az ENSZ Ökoszisztéma Helyreállítási Évtizedének globális
missziójához, amelynek célja az ökoszisztémák degradációjának megállítása és visszafordítása.
A Fertő–Hanság–Fertőzug térség helyreállítási törekvései:
Nagyléptékű regeneráció: Az Évtized fő üzenetét követve a térség ökológiai állapotának javítása komplex, rendszerszintű megközelítéssel történik.
Ökoszisztéma-szolgáltatások helyreállítása: A dokumentum részletesen bemutatja a térség által nyújtott számos ökoszisztéma-szolgáltatást (ellátó, szabályozó, kulturális, támogató), és célul tűzi ki ezek fenntartható biztosítását a helyreállítás révén.
Biodiverzitás megőrzése: A szikes élőhelyek, mocsarak és a nádas öv, mint kiemelt élőhelyek
védelme és helyreállítása hozzájárul a térség fajgazdagságának megőrzéséhez, ami az Évtized
egyik prioritása. - Hozzájárulás az EU Víz Keretirányelvhez (WFD)
A koncepcióban foglalt hidrológiai és vízgazdálkodási intézkedések szorosan kapcsolódnak az
EU Víz Keretirányelv (WFD) céljaihoz, amelyek az európai vizek jó állapotának elérésére és
fenntartására irányulnak, melyek az alábbiak.
Természetes vízdinamika helyreállítása: A vízi rendszerek, beleértve a Fertő tavat és a Hanság
csatornáit, természetes hidrológiai folyamatainak visszaállítása, a vízszint-ingadozások
fenntartása.
Vízminőség javítása: A nádas öv szűrő funkciójának erősítése, a tápanyagterhelés csökkentése
(szennyvíztisztítás, mezőgazdasági gyakorlatok optimalizálása), ami a vizes ökoszisztémák
öntisztuló képességét javítja.
Hidrológiai kapcsolatok: A patakok, csatornák és a belső vízi rendszerek közötti kapcsolatok
helyreállítása és fenntartása a vízvisszatartás és a fajgazdag élővilág támogatása érdekében. Élőhelyek vízellátása: A szikes tavak és mocsarak hidrológiai dinamikájának biztosítása, beleértve a talajvíz szintjének megőrzését. - Hozzájárulás az EU Természet-helyreállítási Törvényhez és a Nemzeti Helyreállítási
Stratégiához
Az EU Természet-helyreállítási Törvényének célja a degradálódott ökoszisztémák helyreállítása.
A Fertő–Hanság–Fertőzug koncepciója az alábbi célokkal aktívan hozzájárul ehhez:
Ökoszisztéma-funkciók helyreállítása: A dokumentum lényegében egy nemzeti szintű
helyreállítási stratégia regionális megvalósítási terve, amely fókuszál a kulcsfontosságú
ökológiai folyamatok (hidrológia, biodiverzitás) helyreállítására.
Éghajlati ellenállóképesség: A térség ellenálló-képességének növelése az éghajlatváltozással
szemben, különösen a vízvisszatartás és a vizes élőhelyek révén, összhangban az uniós
célokkal.
Integrált megközelítés: A természeti erőforrások (víz, talaj, élőhelyek) és a gazdasági tevékenységek (mezőgazdaság, turizmus) fenntartható egyensúlyának kialakítása, elősegítve a törvény által célul kitűzött, emberi tevékenységekkel is érintett területek helyreállítását.
Határon átnyúló együttműködés: Az integrált kezelési tervek kidolgozása és a közös monitoringrendszer létrehozása, amely kulcsfontosságú az EU-s jogszabályok hatékony végrehajtásához, különösen a transznacionális ökológiai egységek esetén.
V. Összegzés
A Fertő–Hanság–Fertőzug térség helyreállítási koncepciója egy átfogó, tudományos alapokon nyugvó terv, amely stratégiai fontosságú a globális, európai uniós és nemzeti szintű természetvédelmi célok elérése szempontjából. A hidrológiai rendszer helyreállítására, az élőhelyek és a biodiverzitás védelmére, valamint a fenntartható gazdálkodásra és turizmusra fókuszálva, a koncepció kiindulópontként szolgálhat a térség jövőben megvalósuló projektjeinek, valamint példaként szolgálhat más európai régiók számára is az ökoszisztéma degradáció leküzdésében és a természeti örökség megőrzésében.
Kiadó és fotók: Fertő tó Barátai Egyesület
Szerző: Magyar Linda
Címlapfotó: Magyar Linda
2026.január 19.
© Fertő tó Barátai Egyesület
© Szerző
Minden jog fenntartva. A kiadó és a szerzők engedélye nélkül nem sokszorosítható, valamint
elektronikus keresőrendszerekben sem tárolható és publikálható.
A tanulmány a BESTbelt projekt keretében jelenik meg. A BESTbelt HU-24-1068-59
azonosítójú projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.