A Fertő-tájon a nádas susogása nem áll meg a határkőnél, a tó vize ugyanúgy mossa a magyar, mint az osztrák partokat. A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj nemcsak egy világörökségi helyszín a térképen, hanem közös otthonunk osztrák szomszédainkkal. Ezért is vettük nagy örömmel az osztrák Foster Europe, Erős Európai Régiókért Alapítvány meghívását a Nezsiderben március 18-án megrendezett szakmai találkozóra, ahol a magyar nézőpontot ismertethettük a Fertő-táj vízzel kapcsolatos kihívásairól az osztrák szakembereknek.
A Közös régió – közös víziókkal ? konferencia résztvevőit a vendéglátó alapítvány igazgatója, Stefan August Lütgenau köszöntötte, aki bevezető előadásában részletezte az alapítvány FOSTER projektjének (FOSTER- Future oriented Solutions Toward Environmental Resilience) keretein belül, így a Fertő/Neusiedler See táj kapcsán tett vállalásait, kiemelve, hogy a határon átnyúló párpeszédben számukra nem csak az állami szféra, a tudományos szereplők és a regionális fejlesztésért felelős szakemberek álláspontja, hanem a civil szervezetek szempontjainak megismerése is cél. Az alapítvány fontosnak tartja a különböző nemzeti nézőpontok megismerését, hiszen a Fertő tó komplex ökológiai viszonyai, az érzékeny ökoszisztéma, a turizmus és a mezőgazdaság igényei összehangolt és együttműködő gondolkodást és megoldásokat kívánnak. A nyílt eszmecsere és a közös jövőképről való gondolkodás jó alap a következő lépésekhez, egyben a Fertő régió fenntartható fejlődésének előfeltétele.
A találkozón egyesületünk három szakmai előadást tartott.
Magyar Linda, a BESTbelt projekt szakmai felelőse és projektkoordinátora az egyesület több mint egy éve futó projekjét mutatta be, ismertetve ennek vállalásait és eddigi eredményeit. Mint elmondta, az egyesület a munkája során igyekezett minél szélesebb körben rávilágítani arra, hogy a Fertő-tó nem egy statikus díszlet, hanem egy érzékeny ökoszisztéma. Bemutatta, hogy mi a projekt konkrét szerepe a tó védelmében, hiszen olyan stratégiák kidolgozására van szükség, amelyek segítenek az éghajlatváltozás, az emberi tevékenység és a vízgazdálkodási kihívások kezelésében. Az egyesület BESTbelt projektje olyan integrált szemléletet képvisel, amely a tudományos kutatást, a történelmi tapasztalatokat és a közösségi együttműködést ötvözi a Fertő tó ökológiai stabilitásának megőrzése érdekében. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az éghajlatváltozás és a vízszint ingadozása olyan kihívások, amiket csak közösen, határokon átnyúló vízgazdálkodással és természetvédelmi stratégiákkal lehet kezelni. Kérdésként felvetődött a tó vízpótlásának, a Duna vizének a Fertőbe történő bevezetésére vonatkozó tervek ügye. Erről a kérdésről már régebb óta élénk diskurzus zajlik Ausztriában és egyeztetések is folynak a magyar oldali hivatalos szervekkel.
Kun Zoltán (Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége) előadásának bevezetőjében szemléltette, hogy miért különleges a Fertőtáj és benne a sztyepptó, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az emberek által elfogadott határokat (legyen az politikai vagy tulajdonosi) a természet nem ismeri. A biológiai sokféleség közös örökségünk, aminek védelme – a magyar alaptörvény alapján – valamennyiünk kötelessége a jövő generáció életminősége érdekében. Mivel a víztesten és a vízgyűjtő területen két ország osztozik, és jelentős klimatikus és ebből eredő hidrológiai változásokkal állunk szemben, fontosnak tartja, hogy a Fertő-tájra a két ország közösen alakítson ki jövőképet, ami a terület ellenállóképességét (reziliencia) a klímaváltozással szemben növeli. Hangsúlyozta, hogy táji léptékben kell gondolkodnunk, az államhatárokon átlépve és nem csak a tavat, hanem a Hanságot és a Fertőzugot is ideértve. Szólt a nemzetközi környezetről és a természetvédelem magyarországi helyzetéről, egyebek mellett érintve az EU Természet Helyreállítási Jogszabályt, a klímatörvényt, a Víz keretirányelvet, és az EU Víz ellenállóképességi startégiát. Majd a hazai környezetet véve górcső alá elmondta, hogy a természetvédelem a magyar oldalon jelenleg nem önálló, hanem az agrárminisztérium alá tartozik, a hatóság mozgástere pedig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások tekintetében korlátozott. Az EU-s vállalásokat jobbára csak papíron igyekszünk teljesíteni, és őszinte álláspontja szerint a hazai természetvédelem sajnos csupán csak egy mostohagyermek. Mindezek mellett a társadalmi tudatosság szintje sokkal alacsonyabb Magyarországon, mint arra szükség lenne. Összegezve az előadását Kun Zoltán kiemelte, hogy a kihívások a Fertő-tájon nagyon összetettek, ezért a jövő szempontjából a határon átnyúló párbeszéd és együttműködés létfontosságú a döntések szempontjából.
Buchert Eszter (Fertő tó Barátai Egyesület) előadása a turizmussal foglalkozott, bemutatva az osztrák hallgatóságnak a magyar oldali sajátosságokat, ahol a turizmus szerkezete jelentősen eltér az osztrák oldalétól. A magyar oldalon a turizmus inkább ökoturisztikai és oktatási, nem pedig vízi-rekreációs jellegű. A vasfüggöny évtizedei alatt a magyar part elzárt terület volt, ami megakadályozta a nagymértékű beépítést. Ez a kényszerű érintetlenség tette lehetővé a természetes élőhelyek megmaradását, szemben az osztrák oldal korábban kiépült vízi infrastruktúrájával. Hazánkban a Fertő- tavi turizmus zászlóshajója a fertőrákosi Fertő-part volt, melyet 8 éve „fejlesztenek” és a területet elvették az emberektől. Előadásában részletesen bemutatta a kiemelt jelentőségű fertőrákosi beruházást és ennek történetét, kezdve a cölöpházak építésének idejétől, az 1970-es évektől, a mai napig. Ismertette a Fertő tó Barátai Egyesület által megvalósított Fertő-konzultáció kérdőív eredményeit, melynek az volt a célja, hogy a helyi lakosság is elmondhassa, milyen létesítményeket szeretne a Fertő partjára, őket ugyanis a beruházás kezdetekor nem kérdezték meg. Ezt követően a Fertő-tavi kormánybiztos által közzétett Fertő Fórum anyaghoz fűzött észrevételeket, hozzátéve ezekhez, hogy milyen problémákat és nyitott kérdéseket lát a dokumentumban. Elmondta, hogy a helyiek a hosszú évek eredménytelensége és várakozása után már annak is hangot adnak, hogy a 12 milliárd forint közpénz elköltésének, az ökológiai károk okozóinak felelőseit fel kell kutatni.
Összegezve az előadását elmondta, hogy a magyar oldali Fertő-táj egyik legnagyobb kihívása jelenleg a turizmus és a természetvédelem egyensúlyának – a látogatói élmény, az élőhelyek védelme és a helyi lakosság jóléte – egyensúlyának megteremtése.
A nezsideri szakmai találkozó egyik leginspirálóbb tanulsága az volt, hogy miközben az államhatár mindkét oldalán a problémáink és a céljaink hasonlóak, az információcserének, az álláspontok megismerésének is kiemelt jelentősége van egy közös munkában.
Reméljük, folytatni tudjuk az együttműködést!
