A BESTbelt projektünk keretében korábban 10 nyilvános eseményt szerveztünk a Fertő partján fekvő magyarországi kistelepüléseken, ahol bemutattuk a Fertő tó hidrológiai történetéről szóló és a tájhasználat összefüggéseit feltáró két kiadványunkat. Úgy gondoljuk, hogy előadásainkkal, és a helyi közösségekkel folytatott párbeszéd révén egy fontos lépést tettünk abba az irányba, hogy a Fertő-táj lakói a múlt mélyebb megértésén keresztül váljanak a tó jövőjének tudatos és felelős őrzőivé. Ezek az alkalmak egyben platformként szolgáltak a helyi tudás, az egyéni nézőpontok és szükségletek szisztematikus összegyűjtésére a Fertő-táj ökoszisztéma-szolgáltatásaival és a tájhasználattal kapcsolatban.
A lakosok visszajelzései megerősítették, hogy a közösség számára a hidrológiai kérdések és a hosszú távú ellenállóképesség kiemelt fontosságúak, és kulcsfontosságú a régió ökológiai helyreállítása, valamint a klímaváltozással szembeni ellenállóképességének (rezilienciájának) növelése.
A következő lépésként szakmai találkozókat szerveztünk
A helyi lakosokkal való találkozókat követően workshopokat és ötletbörzéket szerveztünk, és olyan szektorokat ültettünk közös asztalhoz, amelyek hagyományosan ritkán működnek szorosan együtt. Az ötletbörzék során különböző szakmai nézőpontok ütköztetésére és integrálására került sor. A résztvevők között egyszerre voltak jelen a természetvédelmi hatóságok (például a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság), a régió vízügyi szervei, valamint a turisztikai és helyi fejlesztési szektor képviselői. Ez a diverzitás lehetővé tette a nyílt párbeszédet olyan szereplők között, akik korábban nem feltétlenül hangolták össze tevékenységüket. A természetvédelmi hatóságok képviselői tudományos és hatósági alapú meglátásokkal járultak hozzá a diskurzushoz, így az ő szerepük elsősorban a hidrológiai folyamatok és a természetvédelmi szabályozás szakmai hátterének biztosítása volt. A földhasználók és a környezetvédelmi civil szervezetek (NGO-k) specifikus igényei és tapasztalatai is megjelentek a diskurzusokban, a turisztikai és helyi és országos fejlesztési szektor szereplői pedig a gazdasági fenntarthatóság és a térség vonzerejének növelése felől közelítették meg a Fertő-táj és a tó jövőjét.
A résztvevők javaslatokat tettek arra, hogyan származhat közvetlen előnye a helyi közösségnek és gazdaságnak a természet helyreállításából. Ez magában foglalta a tájhasználati igények és a természet nyújtotta szolgáltatások (pl. vízvisszatartás, turisztikai vonzerő) összehangolását. A Fertőre, valamint a Hanság és a Fertőzug területeire is kiterjedő javaslatok fókuszában a táj ellenállóképességének (rezilienciájának) növelése állt a változó környezeti és éghajlati feltételekkel szemben.
A fórumok lehetővé tették az érdekek összehangolását és a kölcsönös megértést olyan szektorok között is, amelyek hagyományosan nem működnek együtt szorosan.
Az ötletbörzék során gyűjtött javaslatok a Fertő-tó jövőjével kapcsolatban egy átfogó tájképi jövőkép (landscape vision) és egy stratégiai helyreállítási dokumentum alapjait fektették le. A begyűjtött sokszínű szakmai input közvetlenül beépül BESTbelt projektünk záró dokumentumába, a Fertő-táj nagyléptékű helyreállítását célzó stratégiai, közös, szektorokon átívelő jövőképébe.
Munkánkat a BESTbelt projekt keretében végezzük, amely az Európai Zöld Öv kezdeményezés részeként a biodiverzitás védelmét és a helyi közösségek fenntartható fejlődését támogatja.
