Cikksorozatunkban a Vasfüggöny mentén kialakult Európai Zöld Öv történetéről, kultúrtájairól, gyöngyszemeiről olvashat.(4. rész)
Kevés hely van Európában, ahol a történelem és a természet olyan szorosan összefonódik, mint a Fertő-tájon. Lakóhelyünk, ez a különleges vidék – Ausztria és Magyarország határán – nemcsak természeti szépségeivel és gazdag élővilágával tűnik ki, hanem azzal a történelmi jelentőséggel is, amelyet a hidegháború évei és a rendszerváltás hagytak rajta.
A 20. század második felében a Fertő tó és környéke élesen kettészakadt: a vasfüggönynek nevezett határzár egyik oldalán Ausztria, a másikon a szigorúan őrzött magyar határ választotta el az embereket egymástól – és ezzel együtt a természettől is. A vasfüggöny miatt a térség keleti, magyar oldala hosszú évtizedekre katonai terület lett, ahol a természet viszonylag zavartalanul fejlődhetett. Az emberi jelenlét visszaszorulása akaratlanul is hozzájárult ahhoz, hogy a táj egyfajta menedéke maradjon a természetnek.
Fertő-táj a lenyugvó nap fényében, a háttérben az egykori magasfigyelő őrtorony (MAFI), ahonnan a határőrök pásztázták a vidéket.
Ez a történelmi örökség ma az európai „Zöld öv” (Green Belt) része – egy olyan európai természetvédelmi hálózaté, amely a volt vasfüggöny mentén húzódik, és a hidegháború elzárt határsávjaiból természetvédelmi zöld folyosót formált. A magyar Fertő-Hanság és az osztrák Neusiedler See–Seewinkel Nemzeti Parkok közös UNESCO Világörökségi területként őrzik és gondozzák ezt az örökséget.
A Zöld öv az egykori keleti blokk és Nyugat-Európa közötti vasfüggöny mentén alakult ki, közel 12 500 kilométer hosszan, az Északi-sarktól egészen a Balkánig. Ott, ahol évtizedekig szögesdrótok, aknamezők és megfigyelőtornyok álltak, a katonai zártság miatt az emberi beavatkozás minimálisra csökkent. Így paradox módon éppen a politikai megosztottság adott lehetőséget a természetnek arra, hogy viszonylag zavartalanul fennmaradjon.
A Fertő táj ennek az övezetnek az egyik legfontosabb szakasza, hiszen nemcsak ökológiailag értékes, hanem kulturálisan is sűrűn rétegzett. Az UNESCO Világörökség részeként elismert táj az ember és a természet együttélésének példája, ahol a hagyományos szőlő- és legelőgazdálkodás, a vízhez kötődő életforma évszázadok óta alakítja a tájat.
A Zöld öv célja, hogy ezt az összekapcsoltságot megerősítse: nem elszigetelt természetvédelmi területeket hoz létre, hanem élő ökológiai hálózatot, ahol az élőlények mozgása, vándorlása, géncseréje biztosított. A Fertő táj ebben a hálózatban híd szerepet tölt be: nyugaton a Seewinkel szikes tavaihoz, keleten a Hanság mocsaraihoz és a Kisalföld síkságaihoz kapcsolódik.
A mai látogató már szabadon járhat a két ország között, élvezheti a közös kerékpárutakat, megfigyelheti a madárvilágot vagy bebarangolhatja a nádasokat. A Fertő táj így nemcsak egyedülálló természeti, hanem történelmi tanúhely is – egy élő emlékmű a megosztottság idejéről és a természet gyógyító erejéről.
A Fertő-tájon halad át a Vasfüggöny kerékpárút (EuroVelo 13) egyik legszebb és legérdekesebb szakasza, amely szorosan követi az egykori vasfüggöny nyomvonalát, miközben átszeli a Fertő-Hanság és a Seewinkel térségét.
A Fertő tájon több helyszínen is láthatók Vasfüggöny-emlékhelyek:
Páneurópai Piknik Emlékhely, Sopronpuszta
Vasfüggöny Emlékhely, Hegykő
Vasfüggöny Emlékhely, Ágfalva
Címlap fotó: Varga Szabolcs
