A Fertő tavat egy lokális jelentőségű útra felfűződő településlánc karéjozza, ennek egyik szép, gondozott települése az egykoron egyutcás és ma is mindössze néhány száz lakosú Hidegség.
A település határától északra elterülő Fertő közelsége a történelem során mindvégig meghatározta a község lakóinak életét: zöldségtermesztés, halászat, nádaratás, legeltetés, szőlőművelés. Ahogy változott a tó, úgy változott persze maga a falu is, például ahol ma a harangláb áll, közvetlenül a közút mentén, a Fertő szabályzása előtti időkben, a 18. században még csónakkikötő volt.
A Fertő tó Barátai Egyesület Víz és az Ember ismeretterjesztő előadássorozatának második állomása Hidegség volt. Projektünk vállalása, hogy bővítjük a Fertő-tájon élő lakosság tudását a Fertő tó hidrológiai múltjáról és jelenéről. A téma pillérét A Fertő tó víztani jellemzőinek változása a történelem során” című kiadványunk adja, az előadásokat pedig Buchert Eszter természetvédelmi és ökoturisztikai szakértő és dr. Márkus István nyugalmazott egyetemi docens tartotta.
Ahol a helyi lakosok ismerik a múltbeli történeteket és problémákat – az áradásokat, kiszáradásokat, vízrendezéseket –, ott érzékenyebben reagálnak a mai helyzet kihívásaira is. Könnyebben megértik, hogy szükség van természetvédelmi vagy más vízgazdálkodási intézkedésekre.
Hidegségen az előadást követő beszélgetés is bizonyította: a helyiek élénken őrzik a történelmi tapasztalatokat. A hozzászólásaikból és saját történeteikből kiderült, pontosan tudják, a víz nem magától értetődő adottság, hanem értékes erőforrás, amelyhez felelősen kell viszonyulni.
Hidegség története amúgy is összeforrott a vízzel, hiszen a település egy forrásról kapta a nevét. (Hidegségen több tucat forrás van, a csodálatosan rendben tartott Papkertben például 21 időszaki forrás.) „Dézsma pincében” fakadó hideg vizű forrás évszázadokon át biztosított jó minőségű ivóvizet a falu lakóinak. A vezetékes víz bevezetése után azonban jelentősége csökkent, majd miután az 1970-es években a pincében gombatermesztésbe kezdtek, a behordott trágya és az intenzív műtrágyahasználat hatására a forrás vize nitrátos lett, és emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. A faluközpont átépítése miatt később a forrást szabadtéri formájában el is tüntették, vize a pincéből vezetékeken át a Fertő tóba jutott.
A helyi közösség azonban nem felejtette el a forrást. A Faluszépítő Társaság a millenniumi év (2000) tiszteletére helyreállította, és mára a forrás vize ismét iható. A település központjában álló, terméskőből kirakott lépcsős lejárón közelíthető meg a forrás, felépítménye fertei kőből készült, díszítő motívumai pedig a tájhoz kötődnek. Ez a történet is jól példázza, hogy a helyi közösség vízhez való felelős hozzáállása hogyan tudta megmenteni a forrást, amely ma is Hidegség identitásának és természeti örökségének része.
Köszönjük a hidegségieknek, hogy helyszínt biztosítottak ismeretterjesztő előadásunkhoz!
