Víz és az Ember című ismeretterjesztő előadássorozatunk következő állomása Fertőhomok település volt.
Fertőhomok Hidegség és Hegykő települések között fekszik a Fertő-parton, mindössze néhány száz lakosa van. Egykor a falu Kanizsai, Nádasdy családok, majd a Széchenyiek birtoka volt. A község lakói többségükben a 16. században betelepítet horvátok. A helyi tamburazenekar és néptáncegyüttes ma is az ő hagyományaikat ápolja. Fertőhomok életében a szőlő és zöldségtermesztésnek mindig is jelentős szerepe volt, bár ma már főként az idősebb lakosság foglalkozik csak zöldségtermesztéssel és piacozással.
Napjainkban Fertőhomok inkább a Fertő turisztikai és természeti értékeiből profitál. A Fertő–Hanság Nemzeti Park révén a természetjárás, ökoturizmus, a tó kerülő út (B10) kapcsán a kerékpározás kap fontos szerepet. A Fertő és a falu kapcsolata ma már inkább kulturális és turisztikai, mint gazdasági – de a helyiek identitásának része, hogy Fertőhomok a világörökségi Fertő vidékének települése.
Ismeretterjesztő előadásunkat a község Polgármesteri Hivatalában tartottuk, előadóink Magyar Linda természetvédelmi és tájvédelmi szakértő és dr. Márkus István ny. egyetemi docens voltak.
Magyar Linda elsőként a Európai Zöld Öv (European Green Belt) BESTbelt projektet mutatta be a hallgatóságnak, kiemelve a projekt és az ennek keretében nemrégiben elkészült tanulmány céljait.
Ezt követően megismertette a hallgatóságot a Fertő tó legfontosabb földrajzi és hidrológiai adataival, a tó kialakulásával kapcsolatos ismeretekkel, a Hansággal való összefüggésekkel, mivel a Fertő és a Hanság medencéje kezdetben egységes vízrendszert alkotott. Majd történelmi térképek segítségével végig vezette a hallgatóságot a tó hidrológiai történetén, a vízrendezések időszakain, bemutatva – többek között – a Rába, Rábca, Hanság szabályozási történetét, a Fertő lecsapolására vonatkozó múltbéli terveket, a Hanság-csatorna építésének hatásait a Fertő vízjárására, és rámutatott a szabályozások társadalmi-gazdasági hatásaira. Szólt a tó vízszintingadozásának hatásairól, a kiszáradásokról, a nádasok terjedéséről és az osztrák-magyar vízügyi egyezményről – hogy csak néhány fontosabb témakört ragadjunk ki az elhangzottakból.
A Fertő víztani jellemzőinek történeti bemutatása után szólt a vízpótlási vitákról és a lehetséges vízpótlási forrásokról, megoldásokról, az ökológiai következményekről, majd felvázolta a Fertő tó jövője szempontjából elengedhetetlen tennivalókat, úgy mint a tó ökológiai állapotának folyamatos monitorozása, a vízszintváltozások hatásainak vizsgálata, a fenntartható turizmus fejlesztés, és a helyi lakossággal és a szakemberekkel való párbeszéd fenntartása a vízgazdálkodási kérdésekben.
Az előadás második részében dr. Márkus Istvánt hallhatta a közönség, aki az elmúlt évtizedekben számos a Fertő tavat érintő kutatásban vett részt, és ezúttal a tó hidrogeológiai összefüggéseiről beszélt. Bemutatta a Fertő vízháztartását, beszélt a Fertő vízgyűjtőterületeiről, a mederfelmérésekről, a nádasokról, és részletesen ismertette ezek osztályozási minősítését és térképezését. Bemutatta a Fertő halait, madarait és részletesen kitért a Fertőhomok környéki területekre is.
Köszönjük a fertőhomokiaknak az érdeklődést és a helyszínt!
