A Fertő tó Barátai Egyesület vállalása, hogy bővíti a Fertő-tájon élő lakosság tudását a Fertő tó hidrológiai múltjáról és jelenéről. Nem titkolt célunk, hogy ezzel ráirányítsuk a figyelmet a jövő kihívásaira is, hiszen, ha meg akarjuk védeni a táj érzékeny ökoszisztémáját, akkor erre fel kell készülnünk. Fontos, hogy az itt élő lakosság is átlássa, értse ezeket az összefüggéseket ahhoz, hogy a tó jelenlegi helyzetét és a jövőbeli döntéseket megfelelően tudjuk kezelni.
Víz és Ember ismeretterjesztő előadássorozatunkat Fertőrákoson kezdtük, azon a településen, ahol a Fertő hidrológiai történetének, vízszintingadozásának kultúrtörténeti emléke is fellelhető, hiszen a Virágosmajori kápolnában található az az emléktábla, amely a tó legutóbbi, 1869-es szinte teljes kiszáradásának állít emléket.
Buchert Eszter természetvédelmi és ökoturisztikai szakértő, a Fertő tó Barátai Egyesület tagja előadásában a Fertő tó és a környező táj közötti összefüggéseket elemezte, kiemelve a természetes vízszint ingadozásokat és az emberi beavatkozások, például a vízszabályozás hatásait.
Kitért a Fertő kiszáradásának történelmi eseteire, valamint a mezőgazdasági igények és a települések védelmének szerepére a vízrendezési projektekben. A tó kiszáradása és az árvizek, emberöltőnyi távlatban nézve, drámai hatással voltak az itt élő emberek életére és megélhetésére. Az előadás bemutatta, hogyan befolyásolták ezek a változások a helyi közösségek életét, a halászatot és a nádaratást, rávilágítva a különböző érdekcsoportok közötti feszültségekre is. Beszélt a vízszintet szabályozó zsilipek megépítésének okairól, hangsúlyozva a tó ökológiai rendszerének összetettségét és a jövőbeli döntések fontosságát.
A Fertő tó tájképét az idő során számos természeti és emberi tényező alakította, jelentős változásokat okozva a tó méretében, szerkezetében és környezetében. Dr. Márkus István ny. egyetemi docens előadásában átfogó képet adott a Fertő tóról és annak környezetéről, különös hangsúlyt fektetve Fertőrákosra. Előadásában történelmi térképeken illusztrálta a vízfelület zsugorodását és a nádasok terjedését az évszázadok során. Kitért Fertőrákos nevezetességeire, a kőfejtőre és a helyi legendákra, valamint a tó szerkezetére és vízinövényzetére, illetve bemutatta, hogyan osztályozzák a nádas típusokat. Rámutatott a nádaratás gazdasági és ökológiai jelentőségére, és bemutatta a vízminőségi zónákat, megemlítve Fertő tavi különleges madárvilágot, melynek a nádasok adnak otthont. Majd pedig a Fertőrákos határában zajló Fertő tavi beruházás ökológiai hatásáról, a kikötőről és a tó vízszintjéről beszélt.
Az előadásról készült felvételt a képre kattintva lehet megtekinteni. A videofelvételt Töreki Tibor készítette.
