A körülbelül 180 négyzetkilométernyi nádas a Fertő-tó régió domináns tájképi eleme. De milyen állapotban van valójában ez a biodiverzitású élőhely? Milyen jelentősége van a nádvágásnak a védett terület vitalitása szempontjából? És milyen szerepet játszhat a nád, mint fenntartható építőanyag és energiaforrás a régióban? Ezekre és sok más kérdésre is választ kaptunk a burgenlandi Breitenbrunnban (Fertőszéleskút) tartott Nád: élőhely, fenntartható építőanyag és energiaforrás elnevezésű konferencián, ahol egyesületünk a Neusiedler See Régió Jövőjéért Egyesület programján vett részt.
– Marton János beszámolója a programról –
Az előadások 3 fő témával foglalkoztak. 1./ Élettér nád: fajtasokszerűség, ökológia és gondok, előadó Arno Cimadon úr volt, az osztrák nemzeti parktól 2./ Nádaratás és a nád mint építőanyag, előadó Jacobus van Hoorne, nád- arató, feldolgozó és építő volt, 3./ A nád felhasználása, mint energiaforrás, Jürgen Krail előadásában, az Alkalmazott Tudományok Burgenlandi Főiskolájától.
Megtudhattuk, jelenleg 320 km nádövezet a Fertő tó körül ebből nádas 180 km, melynek állapotát repülőkből, drón valamint műholdfelvételekkel követik nyomon. Néhány gondolat az előadásból:
– közép Európa legnagyobb nádasa
-attól függően, hogy milyen öreg a nádas választják ki a madarak költésre a helyet
-vannak fajok melyek az öreg nádban és vannak melyek a fiatal nádban érzik jól magukat
-megtudhattuk, hogy a nád növekedése irtózatosan gyors egy év alatt 1,5-2 m is lehet
-Fontosak a kiszáradások is, érdekes módon akkor amikor felrepedezik a talaj a nád átterjed új helyekre
-a csatornák vágása a nádban sok esetben meggátolja a vízcserét mivel az iszap felgyülemlik a széleken
– az előadó beszélt az örök témáról a nádégetésről, az általuk eddig megfigyelt nádégetés illetve tűz eredményei azt mutatják, hogy a nádnak kifejezetten jót tett az égetés. Ausztriában a nádégetés a környezetvédelmi törvények és a tűzóltóság jelenléte nélkül -aki jelenleg nem is vállalja ennek költségeit -ez mai állás szerint nem lehetséges.
De nehogy mindig mi magyarok találjuk meg a kiskapukat, a fenti szabályok egy esetben kerülhetök meg: ha a tűzoltóság gyakorlatozik, akkor nem számít semmi! Mivel azonban erre már volt példa az égetés következményeit dokumentálni lehetett. Ennek kiértékelése arra engedett következtetni, hogy igenis pozitív hatása van a folyamatnak. Új nád nő, az elöregedett, elfekvő nád kérdése megoldódik! Mivel az égés, bármilyen furcsa is, a víz jelenléte és a felszín tömörsége miatt a nád gyökérzetében nem tesz kárt.
Arra az előadó sem tudta a választ, hogy a tartománnyal, kormányzattal mikor tudnak egyeztetni ennek az örökzöld kérdésnek a megoldására.
Kérdésemre, hogy az ausztriai nemzeti parknak van e hivatalos álláspontja a vízpótlással a Fertő tóba nemleges volt a válasz. Még nem hivatalosan sem kaptam választ. Azonban az is kiderült, hogy Ausztriában a nemzeti park területe kivételt képez minden beavatkozás alól.
2./ A következő előadó egy Hollandiából odaszármazott nádarató és építő család sarja. Édesapja Hollandiából jött ide majd úgy döntött letelepedik itt és felépít egy gazdaságot. Van Hoorne úr sajnálatosnak nevezte, hogy már csak 5 ilyen cég van mint az övé a Fertő tó osztrák oldalán.
Elmondása szerint ennek egyik oka a kínai konkurencia, illetve a politika. Részletezésekor kijelentette, hogy a kínai nád nem mondható egyértelműen „silánynak” azonban gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodnak a piaci igényekhez. Ennek alátámasztásához elmesélte, hogy a vevők, megrendelők ma már olyan igényeket is megfogalmaznak melyek eddig szinte ismeretlenek voltak egy példa a nádtető színe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nádtetőknél is legyen az egységes. A helyi aratás sajátossága volt az aratott nádkévék területen való szárítása a kévéknek emiatt sokszor enyhén eltérő volt a színük felrakáskor. A kínaiak ezt egyszerűen és gyorsan megoldották szüretkor azonnal kévékbe rakják, szelektálják és raktárakba szállítják, hisz ott nincs ember és hely szűke! Ma már ő is így tesz aratást követően. Ausztriában a nádaratás területeit bérelni kell a földbirtokosoktól, ma rövidebb távú bérleti szerződéseket kötnek. Korábban ezek hosszabb távra szóltak. A bizonytalan helyzet azonban ezt diktálja. A termelés 90% -át exportálja. 10% elég az itthoni munkáira, annak ellenére, hogy táblázatban kigyűjtötte, hogy Ausztriában ma a nádtetőfedés összehasonlítva egy trapézlemezes fedéssel árban olcsóbb.
Kitért a tűzveszélyesség kérdésére is. Érdekes módon a vegyszeres tűz elleni kezelés nem kötelező. Amennyiben valaki nádtetőt szeretne feltenni akkor egy szakértői véleményre van szüksége, melynek költségét jelenleg az építtetőnek kell fedezni. Emiatt egy állásfoglalást szerzett be a tűzvédelmi hatóság részéről, mely szerint eseti engedély alapján lehet nádtetőre engedélyt beszerezni, ha a jelenlegi építési szabályzat esetleg tiltaná ezt. Azonban a szakértő ebben az esetben is kötelező.
Az állásfoglalás és engedély megszerzéséhez egy ellenőrzött kísérletben előre felállított nádtetőt gyújtottak fel és 30 perces ciklusokban mérték a tűz nagyságát és terjedését. Az eredmény igazolta, hogy a nádtető, ha a jelenlegi technikával van megépítve szinte nem is ég, illetve rövid idő alatt elalszanak a lángok! Hangsúlyozom, kémiai szerek nélkül. Szerinte a kormány akaratán múlik a szakmájuk jövője. Ha a kormány támogatás formájában segítene az építkezőknek az nekik is nagyot segítene.
Egy felszólaló – szintén nádarató – kifejtette, hogy szerinte akkor marad meg a szakmájuk, ha a kormány akarja őket támogatni, ha nem akkor idejük véges.
Beszélt még a nádaratásról, kifejtve, hogy ők lánctalpas gépeket használnak. A nádat amennyire lehet lent vágják, hisz ott a legkeményebb. Saját raktárban, ha lehet csak a saját szükségletüket tárolják. A többit még azon melegében megpróbálják eladni. Legfontosabb átvevőik Anglia, Hollandia, Dánia, Németország. Eddig csak nagykereskedőkkel dolgoztak, utóbbi pár évben egyre többször keresnek fel tetőfedő cégeket, így javítva az árakon. Az előadások végén az ő díjnyertes családi házát nézhettük meg. Felesége a házat belül is megmutatta, nagyon kedves emberek, a házban 3 gyermekkel élnek. Elmondásuk szerint, melyet képi bizonyítékok is alátámasztottak a van Hoorne család gyermekei már 3-4 éves kortól „dolgoznak” – „dolgoztak” a tetőkön.
3./ A következő előadás lényege a nád felhasználásának kérdését taglalta, mint energiaforrás. Többféle megközelítésben elemezték a főiskolán, milyen eredményei vannak a nádnak amennyiben fával hasónló körülmények alapján égetik el, különböző kazánfajták és égési eljárások alkalmazásával. A vizsgálat kiterjedt az anyag szállítási, tárolási és berakodási /kazánokba, szállítójárművekbe/ logisztikájára is. A sok nagyon érdekes vizsgált kazánfajta és égetési, kokszolási eljárás lényege azonban, hogy a nád a jelenlegi alkalmazott technikák szerint, a fával való összehasonlításban alul maradt.
Minősége/ kévék nagysága, tagoltsága/, szállítási, adagolási összetettsége miatt alkalmatlan erre. Azonban természetesen, mint annyi más növényi eredetű anyag olajmelasz felhasználhatósága rendelkezésre áll.
Az előadásokat követően terepsétára indultunk, mely során részletesen kitértek a nád külső-belső eddig nem részletezett tulajdonságaira.
Bemutattak egy iszapszűrő-ülepítő telepet mely a strand mögött található. Bemutatták az öreg és fiatal nád közti különbséget, és a már említett „tűzoltógyakorlatra” itt került sor.
A séta után közös meghívást kaptunk a van Hoorne családtól a telephelyükre, ahol egy kis rögtönzött modell segítségével van Hoorne úr bemutatta, hogyan készül ma egy nádtető. Azt is elmondta, hogy a szakmájuk ma Ausztriában „szabad szakma, ipar”, ami annyit tesz, hogy holnap akárki bemehet az illetékes hivatalba és kiválthatja a nádtetőkészítő engedélyt, persze tudást tapasztalatot nem adnak hozzá!
Összegezve a nap nagyon sok érdekes információt és szerteágazó élményeket adott.
Köszönjük a vendéglátást!
