A Fertő tó és a kultúrtáj részletes kronológiája
A legújabb interdiszciplináris, geokronológiai kutatások, valamint a közelmúlt intenzív civil és kormányzati eseményei alapján.
A legutóbbi jégkorszak (würm glaciális) idején egy, a mainál jóval nagyobb kiterjedésű elődtó létezett a mai Fertő-medence helyén. A pleisztocén utolsó interglaciális időszakában lezajló tektonikus kéregmozgások és süllyedések következtében a terület lefolyástalanná vált.
Kialakult a Fertő-Hanság-Fertőzug egységes, egymással szorosan összefüggő vízrendszere.
A jégkorszakot követő klimatikus stabilizáció és a mikrokristályos autigén karbonátkristályok növekedési vizsgálatai alapján a tó a mai kiterjedésében és mederszerkezetében ekkor formálódott meg véglegesen.
Megjelennek az első állandó emberi települések a déli partvidéken. A vonaldíszes (lineáris) kerámia kultúrájának emberei tartós falvakat hoznak létre, kőkorszaki eszközöket és edénymaradványokat hagyva maguk után a tómederben.
A Balaton-Lasinja kultúra törzsei telepednek meg a térségben, akik már korai rézfeldolgozással is foglalkoznak (fontos lelethelyük a Gradina-halom Fertőbozon).
A Baden kultúra késő rézkori civilizációja virágzik a régióban; Fertőrákos és Sopronkőhida közelében korabeli kohászati műhelyek működnek.
Intenzív megtelepedési hullám. A korszak gazdag temetői és magaslati erődített telepei fontos kulturális és kereskedelmi hidat képeznek Közép-Európa nyugati területei felé.
Idősebb Plinius írásaiban Lacus Peiso (vagy Pelso) néven említi a tavat, kiemelve a partjain folyó élénk kereskedelmet. A római határőrök és telepesek villagazdaságokat hoznak létre, Fertőrákos és Mörbisch (Fertőmeggyes) között pedig megépítik a perzsa napistennek szentelt Mithras-szentélyt. Elindul a tókörüli dombokon az a jellegzetes szőlőművelés, amely a mai napig meghatározza a kultúrtáj arculatát.
A magyar államalapítást követően a tó írásos említései elszaporodnak (Vertowe, Ferthew, Fertew alakokban). A név a magyar „fertő” szóból ered, ami sekély, mocsaras, lefolyástalan állóvizet jelent. Megkezdődik a tó mederváltozásainak és kiterjedésének első közvetett dokumentálása.
Salamon király a besenyő seregeket a tó mocsarába szorítja vissza – a leírások történelmi léptékű magas vízállásról tanúskodnak.
Egy okleveles viszály dokumentálja, hogy Gyurói Benedek fia István lovait a szomszédos jobbágyok a Fertő mély és ingoványos mocsarába hajtják be legeltetési konfliktusok miatt, ami jól mutatja a tó akkori vadregényes, lápvidéki jellegét.
A Nádasdy-uradalom urbáriumai részletesen rögzítik a Fertő tavi halászatot; az uradalomnak 14 fix halászóhelye van, és a környező falvak (Sopron, Balf, Fertőrákos) lakói rendszeresen hálókat bérelnek a tóból való megélhetéshez.
Dokumentált aszályos időszakok, amikor a sekély sztyepptó medre szinte teljesen kiszárad, és sókéreg képződik a felszínén.
Rendkívüli áradások. A Fertő tó a mai Balaton méretére duzzad fel, és öt partmenti falut teljesen elönt a víz.
Megkezdődnek a szisztematikus emberi beavatkozások. Özvegy Nádasdy Tamásné gátakkal és csatornákkal elvezeti a Rábca és a Répce folyók vizét, amelyek korábban a tó természetes táplálói voltak, megkezdve a Hanság és a Fertő mesterséges elválasztását.
Újabb aszályos ciklus, a tómeder ismét jelentősen visszahúzódik.
Ismételt hatalmas árvízszintek; a Frauenkirchen-i (Boldogasszony) templom is víz alá kerül.
A tó legutóbbi teljes kiszáradása. 1865-re már csak néhány elszigetelt pocsolya marad a mederben, 1868-ra a tó teljesen eltűnik. A tómedret felosztják a környező települések között, felszántják és mezőgazdasági művelésbe vonják; Ruszt és Illmitz között rendszeres postakocsi- és gyalogosforgalom zajlik a száraz fenéken.
A víz fokozatosan visszatér a mederbe, 1874-re az átlagos vízmélység eléri a 30 cm-t.
Rekordmagas vízállást mérnek (277 cm), a tó visszanyeri korábbi kiterjedését, de a katasztrofális árvizek miatt a helyi lakosság és a szőlősgazdák követelni kezdik a végleges vízszabályozást.
Megépül a Hansági-főcsatorna, amely mesterséges lefolyást biztosít a tónak a Duna felé, stabilizálva a rendkívüli árvizeket.
A történelmi töréspont. A Mekszikói-körgát 1911-es és a mekszikópusztai (ma fertőújlaki) tűzsilip 1912-es megépítésével a Hanság mocsárvilágát véglegesen és mesterségesen elvágják a Fertőtől. A tó területe 13 000 hektárról 7500 hektárra zsugorodik, és a természetes vízjáték megszűnésével a magyarországi tórészen drasztikus, robbanásszerű elnádasodási folyamat (tavi szukcesszió) veszi kezdetét.
A trianoni békeszerződés, majd a II. világháború után kiépülő vasfüggöny miatt a tó határsávvá, szigorúan zárt katonai övezetté válik. A rendszeres, közös osztrák-magyar limnológiai kutatások és a nádasok kezelése évtizedekre ellehetetlenül.
Megindul a szervezett vitorlásélet és a fertőrákosi vízitelep kialakítása. Az iszapba vert cölöpökre és fagerendákra megkezdik az első nádfedeles cölöpházak építését.
A Minisztertanács 1030/1967. számú határozatával Sopront és a Fertő-tájat kiemelt Üdülőkörzetnek nyilvánítja. A fertőrákosi öbölben nagyszabású mederszabályozás indul: elkotorják a Bokor-szigetet, annak anyagából feltöltik a vízitelep és a strand szárazulatát, mólókat és partvédő műveket építenek. A felgyorsult nádasodás lassítására a szabályozási szintet kb. 0,5 méterrel megemelik.
A cölöpházak soproni és környékbeli vállalatok üdülőivé, valamint a helyi közösség ikonikus, a természettel harmonizáló vízi bázisaivá válnak.
A tó bekerül az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) nemzetközi hálózatába.
A Fertő tó magyarországi szakasza felkerül a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket védő Ramsari Egyezmény listájára.
Megalakul a Fertő-tavi Nemzeti Park (1994-től Fertő-Hanság Nemzeti Park).
Az osztrák és magyar nemzeti parkok formális összekapcsolásával létrejön Közép-Európa első határon átnyúló nemzeti parki együttműködése.
Az UNESCO a Fertő/Neusiedlersee térséget – mint az ember és a természet 8000 éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példáját – Világörökségi Kultúrtájjá nyilvánítja.
A klímaváltozás hatásaként tartós vízszintcsökkenés kezdődik. Osztrák-magyar kormányközi tervek születnek a Mosoni-Duna vizének esetleges átvezetésére és a jánossomorjai csatorna kiépítésére.
Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok Program keretében Sopronban bejelenti a Fertő tavi vízitelep és környezetének teljes állami megújítását.
A gigaprojekt megszületése. Az eredeti, 2014-es önkormányzati tervek még egy szerényebb, 1,7 milliárd forintos, természetközeli felújítást tartalmaztak. Ezzel szemben a kormány által jóváhagyott új koncepció egy hatalmas turisztikai komplexumot irányoz elő: 100 szobás négycsillagos szállodát, 16-26 apartmanházat, 850-880 férőhelyes vitorláskikötőt, fedett sportkomplexumot (tenisz- és műfüves focipályákkal) és 880 autó befogadására alkalmas parkolót a védett nemzeti parki és Natura 2000-es magterületen. A beruházás becsült költsége 7 milliárdról rövid időn belül 45 milliárd forintra duzzad.
A fertőrákosi nagy tűzvész. Egy kora délelőtti órában pusztító tűz üt ki az öbölben; a hatalmas szélben a nádfedeles cölöpházak közel fele (21-ből 10 épület) porig ég. Az esemény sokkolja a helyi közösséget.
A beruházó állami cég (Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt.) ultimátumban szólítja fel a vitorlázókat, horgászokat és a cölöpház-tulajdonosokat a vízitelep azonnali elhagyására. A területet építési területté nyilvánítják, és kordonokkal teljesen lezárják a nyilvánosság elől.
Elindul a civil ellenállás. Megalakul a helyi lakosokat és szakértőket tömörítő informális mozgalom, a későbbi Fertő tó Barátai Egyesület (FTBE) Major Gyula és Kun Zoltán vezetésével.
Rombolás és nemzetközi tiltakozás. Az állami beruházó nehézgépekkel felvonul, letarolja a védett nádasokat, és bírósági döntésre való várakozás nélkül, hatósági erővel kötelezi a tulajdonosokat a megmaradt cölöpházak elbontására. 2021 júniusára az utolsó cölöpház is eltűnik a Fertő vizéről, végleg lezárva egy korszakot. Az FTBE a Greenpeace-szel közösen nemzetközi kampányt indít: 20 ország 30 civil szervezete kéri az UNESCO-t, hogy nyilvánítsa veszélyeztetetté a helyszínt, az Európai Parlament pedig PILOT eljárást indít a magyar kormánnyal szemben. Az UNESCO ICOMOS jelentése a beruházás azonnali leállítását követeli.
A projekt összeomlása. Rekordalacsony, történelmi mélypontra süllyed a Fertő tó vízállása, ami az egész ökoszisztémát aszályos krízisbe sodorja. Miközben a területen a partvonalat mérnökien sivár beton- és szádfalakkal zárták le, a kormány az orosz-ukrán háború és az energiaválság okozta forráshiányra hivatkozva hivatalosan felfüggeszti a beruházás folytatását. 2022 végén a Sopron-Fertő Zrt.-t felszámolják, a projektet jogutódként Lázár János tárcája, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) veszi át.
A Győri Törvényszék és a Kúria a Greenpeace és a civilek keresete alapján megsemmisíti a beruházás környezetvédelmi engedélyét, kimondva, hogy a kotrási és építési munkálatok súlyosan károsították a nemzeti park élővilágát. Az ÉKM ennek ellenére az év során megkísérli a közbeszerzések módosított, de még mindig intenzív beépítést tartalmazó újbóli kiírását.
Nemzetközi rezonancia: az UNESCO, az ICOMOS és a Ramsari Bizottság közös reaktív Tanácsadó Missziója helyszíni ellenőrzést végez a fertőrákosi öbölben a világörökségi státusz felülvizsgálata céljából.
Megkezdődnek az északi kikötő korlátozott, ideiglenes megnyitását célzó vízépítési és szárazföldi befejező munkálatok.
Új korszak a kommunikációban. Lázár János építési miniszter dr. Barcza Attilát, Sopron országgyűlési képviselőjét nevezi ki a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá. A kormányzat stratégiát vált: elindul egy fél éven át tartó, több mint 100 egyeztetésből és bejárásból álló széles körű társadalmi és szakmai konzultációsorozat, amelybe első alkalommal partnerként bevonják a kritikus civil szervezeteket (FTBE) és a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségét (TUTSZ) is.
Részleges nyitás hét év után. Hivatalosan átadják az első elkészült infrastrukturális elemet, a szárazkotrással kialakított, acél és műanyag szádfalakkal határolt Északi Kikötőt. A 35 ezer négyzetméteres új vízfelülettel és 150 méteres védőmólóval rendelkező, 421 hajó befogadására alkalmas komplexum üzemeltetését a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség kapja meg. A partszakasz többi része (a tervezett strand és a déli kikötő területe) azonban továbbra is elzárt, köves, rehabilitációra szoruló torzó marad; a miniszteri biztos elismeri, hogy 2025-ben és 2026-ban még biztosan nem lesz fürdési lehetőség a magyar oldalon.
A TUTSZ közzéteszi „Turisztikai szempontok a fertőrákosi Fertő-part értékőrző regenerációjához” című szakmai állásfoglalását, amely a luxusszálloda helyett fenntartható ökoturisztikai mintaprojektet, emberléptékű fejlesztést és természetes anyagok (fa, nád) használatát javasolja. Ezzel párhuzamosan az FTBE „A Te szavad – a Te tavad!” címmel lakossági konzultációt folytat le, ahol a válaszadók 95%-a elutasítja a betonra épülő tömegturizmust.
A hivatalos kormányzati fordulat. A társadalmi egyeztetések lezárásaként az Építési és Közlekedési Minisztérium hivatalosan bejelenti a végleges döntést: A korábbi gigalomán terveket felülbírálták, a 100 szobás luxusszálloda és az apartmanházak építését véglegesen TÖRÖLTÉK a projektből. A kormány deklarálja, hogy a Fertő-partot kizárólag a helyiek és a természetvédelmi szervezetek konszenzusos igényei szerint, szelíd ökoturisztikai irányba fejlesztik tovább.
Az FTBE és a zöldszervezetek átfogó szakmai monitoring jelentésben hívják fel a figyelmet a területen maradt tájsebek ökológiai gyógyításának szükségességére, követelve a mérnökien sivár murvás felületek termőréteggel való lefedését és a mesterséges övcsatorna áramlási viszonyainak javítását.
A Fertő-parti beruházás eddig elköltött mérlege eléri a 13 milliárd forintot. Miközben az északi vitorláskikötő üzemel, a strand és a környező ökopark kivitelezése szigorú természetvédelmi előírások mentén, csökkentett léptékben, az újratervezett „Mesterterv” alapján zajlik. Az FTBE sikeresen lezárja az Európai Unió által támogatott BESTbelt klímareziliencia-projektjét, és vizsgálja az elkövetkező időszakban rendelkezésre álló támogatási forrásokon történő indulását a tó természeti állapotának fenntartása, valamint a helyi közösségek jólétének megőrzése érdekében.
Kormányváltás Magyarországon. A politikai fordulat új korszakot és lehetőséget nyit a korábbi gigalomán állami beruházás következtében kialakult fertőrákosi tájsebek felszámolására, a civilek és zöldszervezetek által követelt valódi ökológiai helyreállításra, valamint a Fertő-part szabad megközelíthetőségének biztosítására.
Hivatalosan lezárul az Európai Unió támogatásával megvalósult nemzetközi BESTbelt projekt („A Fertő tó ellenálló képességének növelése a változó klímában”). A Fertő tó Barátai Egyesület közzéteszi a projekt eredményeit és szakmai összegzését a klímareziliencia, a nádasvédelem és a természetközeli vízgazdálkodás témakörében.
A Fertő tó Barátai Egyesület megtartja éves közgyűlését a soproni CINKE civil közösségi térben. Az egyesület értékeli a szakmai eredményeket, áttekinti az elszámolásokat és meghatározza a következő időszak prioritásait a tó és partvidékének rehabilitációjáért.
„Azt üzentük: a Fertő-part nem lehet örökké elzárva!” – A vasfüggöny 1989-es átvágásának évfordulóján az FTBE nagyszabású Fertő-tavi júniálist szervez. A civilek és helyi lakosok több mint hét év lezárás után újra közösen emelik fel a szavukat azért, hogy a kordonokkal övezett Fertő-partot nyissák meg és adják vissza az embereknek és a természetnek.
Fertőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotja a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 10/2026. (VIII. 19.) önkormányzati rendeletet. Az FTBE üdvözli a döntést, amely mérföldkő a Fertő-táj és Fertőd környéki természeti értékek helyi védelmének garantálásában.
Megjelenik „A Fertő-táj világörökségi fiaskója” című átfogó szakmai és közéleti elemzés. Az állásfoglalás összegzi az elhibázott állami gigaprojekt, a lerombolt vízitelep és az elbontott ikonikus cölöpházak tanulságait, rámutatva a világörökségi egyetemes értékek helyreállításának elodázhatatlanságára.
A Fertő jövője bekerül az egyetemi műhelyekbe: A Fertő tó Barátai Egyesület képviseletében előadást tartanak a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karán, ahol több mint száz hallgató ismerhette meg a Fertő ökológiai értékeit, kultúrtörténetét és a fenntartható jövő kulcskérdéseit.
Érdemi szakmai egyeztetés indul a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével. A nyitott és előremutató találkozón kiemelt téma a partvonalat lezáró kerítések lebontása, a tópart mielőbbi visszaadása a lakosságnak, valamint a terület szigorúan természetvédelmi fókuszú rehabilitációja.
„Élő Táj 2040 | Erdőink jelene és jövője” – Szakmai fórum és kerekasztal-beszélgetés Sopronban a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Fertő tó Barátai Egyesület partnerségében a vizes élőhelyekhez kapcsolódó erdőségek és zöldfolyosók védelméről.
A NAV összesítése alapján lezárul az SZJA 1% felajánlások fogadása: a civilek és támogatók elkötelezettségének köszönhetően befolyt összeg közvetlenül az egyesület természetvédelmi, monitoring és közösségépítő munkáját erősíti.
Fertő-tavi Közösségi Nap Sopronban és a Fertő tavon (Fertőmeggyes / Mörbisch indulással). Több mint 50 résztvevővel zajlik a BESTbelt projekt záróbeszámolója, a közös emlékezés és a hajós bejárás a tavon, megerősítve a Fertő-parti közösség összefogását.
Hivatalos állásfoglalás és felhívás a Fertőrákos–Fertő-tó bekötőút (85124. j. út) felújításához és közműcseréjéhez tervezett nagymértékű favágás ellen. Az FTBE sürgeti az út menti fasor és cserjesáv megóvását, és észszerűbb mérnöki alternatívákat követel a védett fás szárú növényzet megmentése érdekében.
A civil szféra és a természetvédelmi szakemberek a Fertő-part teljes nyitásáért, a megmaradt tájsebek zöldítéséért és a tó ökológiai vízpótlási és természetvédelmi megoldásaiért küzdenek, felkészülve az új fejlesztési források fenntartható felhasználására.
