A Fertőrákoson félbehagyott, tájsebbé vált állami óriásberuházás és a lerombolt vízitelep képe a NER felelőtlen tervezésének, a természetpusztításnak és a rombolásnak a szimbóluma a Fertő tó partján. Kísértetiesen hasonló mintázat rajzolódik ki a kulisszák mögött az Orbán-kormány UNESCO világörökséggel való bánásmódjában, a bürokrácia és a projektmenedzsment bonyolult és rejtett világában is. Bár kétségtelen, hogy ez kevésbé olyan látványos, mint a lepusztított fertőrákosi öböl, de tökéletes példája a semmibe eltűnő uniós pénzeknek.
Nagyívű jövőképet álmodott 2021-ben a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület egy határon átnyúló Interreg Common Heritage nevű projekt keretében, de ez a jövőkép a mai napig lebeg a semmiben. A tényleges, érdemi vállalásokat nem teljesítették, vagy éppúgy félbe és csonkán hagyták, papíron letudták, nyakatekerték és látszatmegoldásokkal helyettesítették, ahogyan azt a fertőrákosi tóparttal is tette az Orbán-kormány. Annak ellenére, hogy a projekt több százezer euró támogatást kapott, ténylegesen a világörökségi Fertő-tájon nemigen látszik semmilyen érdemi eredmény ebből a munkából. Pedig eltelt 4 év, 2026 nyara is elmúlóban már, és lassan a felelősöknek is bottal lehet ütni a nyomát.
Nagyívű vállalások – többszázer eurós költségvetésből
A projektben a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, mint vezető partner 3 fontos feladat megvalósítását vállalta:
1.Közös világörökségi kezelési terv kidolgozása
2.A Fertő-Neusiedler See Kultúrtáj közös obszervatóriumának létrehozása
3.A Fertő-Neusiedler See Kultúrtáj Világörökség Tanácsának és közös menedzsment szervezetének felállítása és működtetése.
A projekt osztrák partnere az ottani világörökség egyesület, a Verein Welterbe Neusiedler See volt. Egyébként az egész projektnek az volt a lényege, hogy egy határon átnyúló, intézményesített és fenntartható együttműködés jöjjön létre a világörökségi régió releváns szereplői között. A feladatokat két év alatt, 2021.01.01. – 2022.12.31. közötti időszakban kellett megvalósítani, amiért a két világörökség gondokság (projektelőkészítéssel, projektmenedzsmenttel, kommunikációval) összesen 384 460 Euró (kb.140 millió forint) támogatást kapott. (E támogatással vállalt feladatok amúgy a 2003-ban alapított Fertő-táj Világörökség Magyar Tanács Kiemelkedően Közhasznú Egyesület alapfeladatai közé tartoztak – legalábbis az alapító okirat ilyesmiket vázolt fel.) Az egyesület elnöke Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron vármegye közgyűlésének Fidesz/KDNP alelnöke, titkára pedig Taschner Tamás volt.)
Ha röviden összegezni kellene, mi is valósult meg ebből a 3 fő projektelemből, akkor azt mondhatjuk, hogy a világörökségi kezelési terv nem készült el vállalási határidőre, 2022. decemberére, a fenntartható tájobszervatóriumnak és a közös, működő menedzsmentszervezetnek pedig nyoma sincs a nyilvánosságban, mintha titkosítva lenne, ezekről sem a tájon élők, sem pedig a világörökség ügyeit rendszeresen figyelemmel kísérők nemigen hallottak még.
Azért mégsem lehet három mondatban ennyire egyszerűen elintézni az ügyet, a NER világa ugyanis ennél jóval bonyolultabb működésben hozta a „projekteredményeket”.
Ha voltak is eredmények, ezek mintha titkosítva lennének
Az UNESCO világörökségi cím a földkerekség legértékesebb természeti és kulturális kincseinek járó legmagasabb szintű globális elismerés, ezt a címet a Fertő-táj, a közös osztrák-magyar Neusiedler See/Fertő kultúrtáj 2001 óta, azaz éppen 25 éve birtokolja. Az idei tehát jubileumi év.
Erre a tájra épeszű ember úgy vigyáz, mint a hímes tojásra, még ha kutya nehéz is, hiszen az osztrák-magyar határon átnyúló világörökségi terület folyamatosan, számos új kihívással szembesül, elég, ha csak a turisztikai fejlesztéseket, szélkerekeket és új területek különféle célú beépítését hozzuk fel példának. Itt van mindjárt a magyar oldal legnagyobb botránya, a fertőrákosnál az Orbán-kormány által 2018-ban indított természetpusztító mega-turisztikai fejlesztés, melyet éppen az UNESCO világörökség központjának igazgatója bírált meg 2021-ben olyan súlyosan, hogy az építkezés azonnali leállítását, a tervek törlését, sokkal kisebb léptékű fejlesztést javasolt a beruházó magyar kormány számára. (A nyilvánosság ezekről a kifogásokról és a későbbi észrevételekről nem sokat tudhatott meg, az Orbán-kormány mintha igyekezett volna elhallgatni az UNESCO-val zajló ügyek hátterét, és a közvélemény inkább azt kapta az arcába, hogy a „háborús helyzet és a brüsszeli szankciók” okozta pénzhiány miatt kell leállítani az ország legnagyobb turisztikai fejlesztéseként marketingelt beruházást. Csak megjegyezzük, ezt az építkezést a világörökségi egyesület is, 2020-ban támogatta.)
Éppen a fertőrákosi fejlesztési terület természetkárosítása miatt lett volna közérdek, hogy a nyilvánosság is megismerje a világörökségre vonatkozó új kezelési tervet és azokat az információkat (tájobszervatórium), melyeket a Fertő táj Világörökség Magyar tanácsa vállalt az Interreg projektben, ezeknek azonban fellelhető nyoma alig van, annak ellenére, hogy az EU támogatás azzal a kötelezettséggel járt, hogy az egyesület az eredményeket hozzáférhetővé teszi. Hiába volt cél, hogy a helyi lakosság és a politikai döntéshozók számára „kézzelfoghatóvá” és érthetővé váljanak a világörökség megőrzésével kapcsolatos célkitűzések és feladatok, ez a cél menet közben elveszett.
Kun Zoltán, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek elnöke (egyben a Fertő tó Barátai Egyesület elnökségi tagja) ezért megkereste az Interreg Ausztria–Magyarország közös titkárságát, kérdezvén, hol lelhetők fel az elkészült dokumentumok, mi lett a projekt vállalásaival?
Intézményi útvesztőkben évekig bolyongó kezelési terv
A cél az volt, hogy az eredeti, 2003-ban készült első kezelési tervet az Interreg projekt alkossa újra, frissítse (egyébként eredetileg 6 évente tervezték), amelynek 2022 év végére készen kellett volna lennie, hiszen a vállalás szó szerint a kezelési terv kidolgozása volt. Ám évekig bolyonghatott angol nyelvű munkaközi változatként, amit dobáltak a kulisszák mögött, mint a forró krumplit.
A kezelési tervet egy az osztrák projektpartner által megbízott külső szakértői konzorcium készítette el, de láss csodát: magyar részről éppen a fertőrákosi gigaberuházást vezénylő Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója volt ennek az egyik közreműködője, szakértője (Additional contributors). Hogy ebből milyen következtetések vonhatók le (pld, hogy a kezelési tervbe megengedően simuljon bele a fertőrákosi beruházás Orbán-kormány által elképzelt összes gigantikus eleme (pld a 100 fős monolit beton szálloda, a három szintes Ökocentrum stb.) vagy egyáltalán fel se tűnjön benne a fertőrákosi területen zajló természetkárosító építkezés – nem tudhatjuk. Mindenestre Kun Zoltán kezelési tervet firtató kérdésére azt a választ kapta a „számos műhelytalálkozót, irányító testületi ülést és belső egyeztetést tartottak az érintett célcsoportok széles körének bevonásával” bevezető gondolatok után, hogy a projekt végére befejeződött a kezelési terv műszaki, szakmai és technikai kidolgozása, és elkészült a véleményezésre szánt végleges német és angol nyelvű tervezet. (Ennek, és a menet közbeni vázlatos változatát sem találtuk meg az egyesület hivatalos weboldalán, a munkaanyag-féle PDF furcsa mód csak azután került fel a honlapjukra, hogy Kun Zoltán megkereste az Interreg irodát.)
Mossák kezeiket
Bár a program (mármint a projekt) „elismerte a Világörökség egyesület erőfeszítéseit; a további lépések már kívül estek az ő hatáskörükön” – közölte a meglepő konklúziót az Interreg iroda.
Hogy ezt hogyan kell érteni, arra magyarázat lehet az a tény, hogy a projekt végeztével a Fertő-táj Világörökségi Helyszín kezeléséért való felelősséget szinte azonnal elvették az egyesülettől, és jogilag az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-re ruházták át. Így már talán érthető is az Interreg titkárság sajnálkozó megállapítása: „a Fertő-táj Világörökség Magyarországi Tanácsa Egyesület, mint a projekt vezető partnere sajnos elveszítette befolyását a projekteredmények fenntartására.”
Erről az elhíresült „elveszítette közpénz jellegét” mondat juthatna eszünkbe, de azért itt nem veszett el minden, hiszen a kezelési terv hivatalos szakmai bemutatására majdnem 3 évvel később, 2025. október 27-én egy Budapest-Bécs szakmai találkozón végre sor került, de ma még mindig csak ott tartunk, hogy a nyilvános bemutatóját a 2026-os jubileumi rendezvények részeként tervezik, pontosabban tervezték megejteni. Azaz 4 évvel később, idén, de jelenleg úgy tűnik, ez is elmarad, miután ezt az igéretet időközben törölték a kormány hivatalos oldaláról.
Magyar nyelven e pillanatban nyilvánosan még mindig nem elérhető a dokumentum, sőt valószínűleg német nyelven sem. A késedelem okát 2026 augusztusában a nyelvi fordítások hiányában látta egy közzétett videóban az osztrák világörökség egyesület vezetője. Megeshet, hogy a hivatalos fordításra már nem jutott pénz az Eu-s forrásból…
Mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy a kezelési terv talán az egyetlen ebben a projektben, aminek valamennyire kézzelfogható eredménye azért volt. Erre utal, hogy az osztrák partneregyesület weboldalán látványos layouttal találni egy-két a kezelési tervet bemutató prospektust.
Tájobszervatórium? 3 házon belüli workshop – oszt jó napot!
A Tájobszervatórium (Landscape Observatory) vagy tájmegfigyelő központ elnevezés senkit ne tévesszem meg, nem intézményről van szó, ám nehéz kitalálni, hogy akkor miről. Az eredeti projekt-leírásban a „táj obszervatórium a létrehozandó osztrák-magyar közös testület munkáját fogja segíteni, mely a megválasztott indikátorokon keresztül monitorozza a táj változásait, és beavatkozásokat javasol a kezelő grémium számára. A kezelési terv igazi nóvumát az obszervatórium jelenti” – írta a projekt leírásában a világörökség magyar tanácsa egyesület. Az osztrák egyesület weboldala is szakértői grémiumként írja le a tájobszervatóriumot, melynek tanácsadói szerepe van a helyszín kezelésével kapcsolatban.
Kun Zoltán a tájobszervatórium létét firtató kérdésére azt a választ kapta az Interreg irodától, hogy a Landscape Observatory 2022 nyarán, a projektmegvalósítási időszakon belül kezdte meg működését. Tény, ami tény, a vállalást a projektgazdák végül mindössze három „házon belüli” szakmai workshop megtartásával tudták le a projekt vége előtt egy hónappal, 2022 novemberében. Két eseményt mindjárt gyorsan egyetlen napon le is zavartak, egyet délelőtt, egyet délután, majd a harmadikat a következő héten. (2022. 11. 17-én és 2022. 11. 24-én) Ebből a válaszból talán úgy tűnik, a tájobszervatórium mégis egy intézményszerű szakértői grémium, amiről egyébként hírből sem hallani, hogy működne, pedig a vállalások szerint fenntartható módon, időszakonként monitoroznia kellene a világörökségi tájat.
Osztrák szakemberek elkészítettek egy egyébként igényes küllemű Landscape Observatory című (térképes) anyagot 2022. novemberben, amelyre a kezelési terv angol nyelvű verziója is hivatkozik. Ez azonban ismét csak arra utal, hogy tényleges munka a projekt ideje alatt nemigen történt, ugyanis ez a Landscape Observatory ezt mondja: közös, jó minőségű alaptérképek hiánya miatt a térképezés (nem tudni mikor készült) Google Earth képekre épült, az osztrák ortofotók 2019-ből származnak, a magyar ortofotók beszerzése költséges lett volna, a kataszteri térképeket pedig nem volt lehetséges beszerezni.
A munkaterv szerint a földhasználati térképezést három-öt évente tervezték megismételni, a térképek értékelésével járó meglehetősen nagy munkaterhelés miatt. Reméljük, egyszer ezt tényleg kézbe is veszi valaki.
Közös menedzsment? A pályázatban jól hangzik, de a valóságban láthatatlan
Ha azt gondoljuk, hogy az évtizedek óta működő osztrák és magyar világörökség gondnokságok, valamint az un. érintett felek egy közös szakmai grémiumban közösen dolgoztak és együttműködtek, tévedünk. Közös intézmény a világörökségi státusz kezdete, 2001-óta nem jött létre, a két szervezet közötti kapcsolatok mindössze ad-hoc jellegűek voltak. Sem a szakmai intézmények (kivétel a nemzeti parkok szakmai együttműködése) se a helyi és regionális önkormányzatok nem dolgoznak együtt. Vagyis a közös örökség és annak értékei ellenére nem létezik állandó osztrák-magyar platform a kezelési tervek, a fejlesztési elképzelések és a védelmi intézkedések harmonizálásához. Ennek pedig fontos szerepe lenne, nem mellesleg az UNESCO-s állapotjelentések is ezt várták el az osztrák és magyar érintett felektől: a határ mindkét oldalán (Burgenlandban és Győr-Moson-Sopron vármegyében) egységes módszertan, azonos elvek és közös szempontrendszer alapján értékeljék a világörökségi kultúrtáj állapotát.”
Viszont sajnos az is biztos, hogy 2022-től sem működik ilyen szervezet, miután a világörökség tanácsának harmadik vállalása, a közös menedzsment szervezet létrehozása sem sikerült. Viszont nagyon szerették volna, így a feladatot egyszerűen kiadták egy külső szereplőnek, szakértői támogatást kérve tőlük. 2021 nyarán bízták meg a CESCI-t, hogy a projekt keretében készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a világörökségi helyszín közös, határon átnyúló menedzsment szervezetének kialakítására.
A CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (Central European Service for Cross-border Initiatives, CESCI) nevű szervezet, pontosabban egyesület, melynek 2023-tól maga Ivanics Ferenc is elnökségi tagja lett.
Kun Zoltán kérdésére az a válasz érkezett, hogy CESCI egy „Útiterv a közös szervezet létrehozására” című tanulmányt készített. Az ebben szereplő indoklás alapján kicsit átalakították a dolgokat, és a projekt céljaként kitűzött közös Világörökségi Titkárságot (azaz a közös menedzsment szervezetet) egy „Fertő-táj – Neusiedler World Heritage helyszín tanácsadó testület”, más néven konzultatív tanács létrehozásának javaslata váltotta fel. Hogy egyébként mire jutott a CESCI a tanulmányában, nem tudni, mert ez a dokumentum nyilvánosan szintén nem érhető el. Mindössze annyit látni a munkájukból, hogy felraktak a honlapjukra 5 cikket a témában, és legvégül jelezték a nyakatekert eredményt: „javaslatokat (célrendszert, beavatkozásokat, ütemtervet) fogalmaztak meg a jövőbeli közös szervezet eléréséhez szükséges kölcsönös megismerés és bizalom építés érdekében.”
Egyébként bárhogy is nevezik ezt a közös tanácsot, a nyilvánosság ennek működéséről szintén nemigen hallott még, bár a CESCI weboldalán arról írnak, hogy az alapító okirat aláírásával ez a konzultatív tanács létrejött.
Világörökség magyar tanácsa Egyesületről
A világörökségi cím elnyerését követően, 2003-ban alakult meg magyar oldalon a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, évenkénti költségvetési támogatással, elnökkel, titkárral és a Fertő hazai oldalának érintett településeit képviselő polgármesterekkel. Az évek során néhány dologban a nyilvánosság is hallott róluk, (világörökség nap, a Legszebb ház a Fertő-vidéken pályázat, és néhány kiadvány) amúgy nyugodtan mondhatjuk, miközben évente támogatást is kaptak, sok vizet nem zavartak a Fertő-tájon.
Az mindenestre jól látszik, hogy a 2025 tavaszán a megyei közgyűlés által elfogadott, Ivanics Ferenc által írt egyesületi elnöki beszámolóban az Interreg pályázatról leírtak eltűntek a semmibe: magyar nyelvű kezelési terv, osztrák-magyar intézményes együttműködés, közös testület, kidolgozott szabályok, tájmonitoring, obszervatórium, külső kommunikáció sehol, valójában az elvégzett munka egy status quo forgatókönyvnek is kevés lenne. Főleg ennyi pénzért. Még úgy is, hogy „kimeneti indikátorként” belefért a büdzsébe egy-két megbízás, például a projektbe furcsán illeszkedő egyhetes kutatótábor, ahol fiatalok szakmai előadások keretében ismerkedtek a világörökségi terület fenntartásával és kezelésével, a térség turisztikai kínálatával és fejlesztésével.
Szerző: Kondor Andrea
Fotó: Management Plan of the Fertő/Neusiedlersee Cultural Landscape
The Management Plan for the cross border World Heritage Fertő / Neusiedlersee Cultural Landscape.
English version.
Megkeresés érkezett a Fertő-táj Világörökség Egyesület részéről. Közleményüket változtatás nélkül közöljük:
A „Common Heritage” című osztrák-magyar Interreg-projektről a Kondor Andrea által írt, 2026. szeptember 4-én megjelent cikk alapján az alábbi közleményt kívánjuk tenni.
A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesületről
1. A világörökségi egyesület 2003-ban alakult meg, tagjai: a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, 10 helyi önkormányzat, a Civilek a Fertőtájért Egyesület és a Soproni SZC Porpáczy Aladár Technikum és Kollégium. 2012 és 2022 között látta el a világörökségi címhez kapcsolódó gondnoksági feladatokat. Költségvetési támogatást, elszámolási kötelezettséggel ebben az időszakban kapott az egyesület. A cikk által idézett projekt 2021. január és 2022. december között valósult meg.
2. Az egyesület tevékenysége kezdetektől fogva az önkormányzatok együttműködésére épül. Az állam a különböző szakterületeken megtartotta hatásköreit, így az egyesület nem a világörökség legfelsőbb döntéshozó szerve. A nagy Fertő-tavi beruházás előkészítése, lebonyolítása során nem volt megszólítva, sem az egyeztetésekbe bevonva. A beruházást nagyságrendje miatt kezdetektől fogva a minisztérium saját hatáskörben tartotta.
3. Az egyesület politikai tevékenységet nem végzett, nem végez, és a jövőben sem fog.
4. Egyesületünk 2023. január 1. óta nem kezelője a Fertő-táj Világörökségnek (ezt a jogot 2012-ben kapta meg), a minisztérium a maga hatáskörében az Eszterháza Központot jelölte ki. Azóta sem a hazai, sem a nemzetközi folyamatokban, fórumokon nem veszünk részt, esetleg meghívást kapunk, ugyanúgy, mint a Fertő Tó Barátainak Egyesülete. Ez a változás egyesületünknek a befolyásvesztésen túl bevételkiesést is jelentett, így a korábbi munkatársi létszámot is a minimálisra kellett csökkentenünk. Az egyesület alapműködését a tagok befizetései biztosítják.
5. Az egyesület működése transzparens, minden fillérrel minden évben elszámoltunk és elszámolunk.
6. Az egyesület tagjai, az elnököt is beleértve, munkájukért semmilyen személyes díjazásban nem részesülnek, semmilyen jogcímen. Az elmúlt 23 évben, az egyesület megalakulása óta ilyen kifizetésre nem került sor.
7. Az elmúlt közel két és fél évtizedben egyesületünk természetvédelmi jellegű kérdésekkel nem foglalkozott, a határon átnyúló közös Nemzeti Park kiváló szakembereinek munkájában teljesen megbízva.
A „Common Heritage” projektről
8. Az Interreg pályázati rendszer lényege, hogy bár egy szerződő partner (vezető partner) van, mely ez esetben a magyar fél, a határ mindkét oldalán önálló felelősséggel valósulnak meg a projektelemek. Így az osztrák és a magyar fél önállóan felelős a projektpartnerként számára jóváhagyott költségvetés felhasználásáért, egyúttal a projekt céljait a partnerek csak közösen tudják elérni. Az új kezelési terv így pl. az osztrák partner felelősségébe tartozott. Amennyiben azzal kapcsolatban kifogások merülnek fel, akkor az osztrák projektpartnert, valamint az általuk leszerződött osztrák szakértőket kell megkeresni.
9. A cikkben elhúzódó megvalósításról írnak, ugyanakkor fontos azt jelezni, hogy az Interreg-pályázat végrehajtásának idején (2021. január – 2022. december) a pandémia és annak következményei jelentősen befolyásolták az életünket, a bezártság következtében sok határidő későbbre tolódott, és ez nemcsak az Irányító Hatóság, hanem az Európai Bizottság tudtával és segítő jóváhagyásával történt.
10. Az új Kezelési Terv alapverziója az elkészítés után (ezt vállalta a pályázat) egy bonyolult nemzetközi egyeztetési folyamaton ment keresztül. Először osztrák-magyar bilaterális szinten kellett összehangolni az eltérő jogi szabályozás miatt, ezután következett az UNESCO feltételrendszerének a teljesítése, amelyek eredményeképpen idén nyáron véglegesítette a nemzetközi fórum a tervet. Egyesületünk 2023 januárja óta nem vett részt a folyamatban, meghívást nem kaptunk ezekre az eseményekre, így az említett 2025. október 27-i meetingre sem. A kezelési terv munkaverziója 2023. augusztus 17., majd a beadandó verzió 2023. november 7-e óta elérhető a honlapunkon angol nyelven. A fordításokat azért nem találni, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelően, a költségek optimalizálása érdekében a végső verzió lesz csak lefordítva mindkét ország hivatalos nyelvére. A folyamatot másképpen összefoglalva: a projekt keretében elkészült a világörökség Kezelési Terve, mely a projekt elsődleges, legfontosabb kimenete. A projektpartnerek (köztük a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület) tehát elvégezték a feladatnak azt a részét, melyet még saját hatáskörben megtehettek. A Kezelési Terv elfogadása kapcsán felmerülő további feladatok már kívül esnek a projektpartnerek hatáskörén, ugyanakkor Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület továbbra is támogatja a Kezelési Terv elfogadását, és rendelkezésre áll minden olyan fórumon, ahol számítanak a közreműködésére.
11. A magyar oldalon a jelenlegi törvényi szabályozás alapján hivatalosan csak akkor lép életbe a Kezelési Terv, ha azt kormányrendeletben kihirdetik, amit nyilvánvalóan csak az UNESCO jóváhagyása után lehet megtenni.
12. A menedzsmentszervezet létrehozásával valóban a CESCI-t bíztuk meg, amely számos határon átnyúló szervezet létrehozását koordinálta már, magyar, szlovák, lengyel és holland székhellyel. A szervezet szakértői a stakeholder-találkozók során arra a következtetésre jutottak (amit a cikk írója idéz is az elkészült megvalósíthatósági tanulmányból), hogy 2001 óta a Fertő tó jövőjéért tevékenykedő szereplők között a nemzeti parkok kivételével nem alakult ki rendszeres kapcsolat. Az érintettek közül sokan csak a projekt keretében szervezett stakeholder-találkozókon ismerkedtek meg a partnereikkel. Ezért kellett az eredeti tervet megváltoztatva a menedzsmentszervezet létrehozása helyett (amely így illúziónak bizonyult) annak előkészítésére koncentrálni a projekt megvalósítása során. Ezt egyébként a Fertő Tó Barátai Egyesületének tagjai is tanúsíthatják, hiszen Marton János és Major Gyula személyében részt vettek a három találkozó közül kettőn, és hozzá is szóltak a vitához. Volt rálátásuk a folyamatokra. Amennyiben a vonatkozó szakértői dokumentumokkal kapcsolatosan bárkinek kérdése, kételye merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a CESCI munkatársaival.
13. A konzultatív formára tett javaslat azt a problémát volt hívatott kezelni, hogy egy közös menedzsmentszervezet létrehozását meg kell előznie a strukturált közös munkának, ami a Fertőtáj világörökség esetében az alapítás óta hiányzott. Az együttműködés egyszerűen nem volt még érett egy közös menedzsmentre. Az ezt a hiányosságot alapszinten kompenzálni célzó konzultatív tanács létrehozását (2022 vége) követően Egyesületünk azonnal elveszítette a világörökségi gondnoksági státuszát, azt a magyar kormány magához vonta, így a tanács további munkájában se tudtunk részt venni, arra rálátásunk nincs.
14. A körülményeket figyelembe véve, még akkor a szigorú EU-s szabályrendszernek megfelelően kezdeményeztük a pályázat tartalmi részének módosítását, a tervezett, de meg nem valósuló elemekre eső jóváhagyott finanszírozást az Interreg program ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) forrásaiból le sem hívtuk.
15. Bár Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata 2009 óta tagja volt a CESCI-nek, Egyesületünk akkori elnökének személyesen éppen a Common Heritage projekt megvalósítása során alakult ki közvetlen kapcsolata a CESCI csapatával, és a sikeres együttműködés adta a bátorítást ahhoz, hogy a CESCI elnökségében (több nemzetközi kutató és magyar közigazgatási szereplő mellett) szerepet vállaljon. A kiválasztásnál a CESCI a területi elvet is figyelembe veszi, így a korábbi nyugat-magyarországi elnökségi tag, Rechnitzer János ez időben bekövetkezett váratlan halála után érkezett a felkérés. Az CESCI elnökségével és működésével kapcsolatosan minden információ nyilvánosan hozzáférhető az egyesület honlapján.
16. Az ifjúság bevonása a folyamatokba, különös tekintettel a Green Dealhez kapcsolódó célkitűzések kapcsán, az Európai Unió egyik legfőbb törekvése, a fiatalok részvételét a projektben ez kellőképpen megindokolja.
17. A tájobszervatóriummal kapcsolatosan a nehéz helyzet miatt, az öt éves ciklusnak van esélye. Ez 2027-ben esedékes és kérdéses, hogy milyen erőforrás igénye lesz a munkának és abból mennyi áll majd rendelkezésre. Ekkor lehet a korábbi területi adatok alapján meghatározni a mozgásteret, majd felmérni a helyzetet, végül az összehasonlító elemzéseket elkészíteni.
18. A cikkben említett megyei közgyűlési beszámoló a megelőző év tevékenységével kapcsolatos, így a fent említett változások miatt ott az Interreg-pályázat már csak megemlítésre került.
+1. Egyesületünk a Fertő Tó Barátai Egyesületéhez hasonlóan szívén viseli a tó és környezetének sorsát, és (ahogy ezt a projekt keretében is tettük) minden érdekelt féllel szívesen működünk együtt a közös célok elérése érdekében.
2026. szeptember 10.
Ivanics Ferenc, elnök
Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület
